Régebbi dolgok következnek alább – ahol elengedhetetlenül fontos, utalok a fogantatás dátumára is –, melyek régóta a bögyömben vannak. Valamikor segített, ha efféléket kiírtam magamból. Lássuk, most mi lesz. Eső után – közfricskák.
1. Huzag
Mikor a háború után újjászervezték a diósgyőri „nehézszerszámgép-gyár” fedőnévre hallgató ágyúgyárat, az illetékesek kiutaztak Németországba, hogy megrendeljenek egy csőfúrógépet. Mivel azonban röstellték azt mondani, hogy „ágyút akarunk gyártani, kell hozzá egy csőfúrógép”, inkább szépen elmagyarázták a németeknek, hogy hosszú egyenes furatot szeretnének készíteni jó minőségű acélba, és ilyen meg olyan pontossági követelmények vannak. A német mérnök mindent precízen felírt, majd mikor a magyarok befejezték igényeik felsorolását, csak ennyit kérdezett:
– Huzagoló nem kell?
2. Kérdés
Egy régi, de még ma is használatos – izlandi kiadású – izlandi nyelvkönyvben szerepelnek ezek a mondatok:
Hvenær komum viđ ađ landamXrunum? (Mikor érünk a határra?)
Hvenær kemur lestin till…? (Mikor ér ez a vonat …-ba?)
Þađ er mjög heitt hér. (Nagyon meleg van itt.)
Az izlandi nyelvvel máshol nem boldogulunk, csak Izland szigetén. Ahol nincs határ, nincs vonat és nincs nagyon meleg.
3. Kártevés
Az alábbi idézet forrása hivatali íróasztalnál született, ezt már elnevezése is elárulja: „A Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 16/2001. (III.3.) FVM rendelet 4.10. Sertéstenyésztésre és -tartásra vonatkozó rendelkezések.”
Az idézet pedig a 4.10.7. pont maga: „A kanok fantomra ugratása során, az ugratóhelyiségben tilos a hangoskodás, a gyors mozgás, továbbá az állat nyugalmát zavaró tevékenység. Ondóvételkor úgy kell elhelyezkedni, hogy az oldalra lecsúszó kan a munkavállalóban kárt ne tegyen.”
4. Tudósítás
Fiatal riporter, Gergő nevezetű, hangja remeg, amikor a Margit-híd budai hídfőjénél támadt csődületből élő adásban tudósítja a hírműsort:
– Ismeretlen tettesek több lövéssel halálosan megsebesítették Fenyő Miklóst.
A tudósító mögött látható Mercedesre közelít a kamera. Az autó a piros lámpánál várakozott, amikor egy géppisztolysorozattal kivégezték a benne ülő Fenyő Jánost.
5. Késedelem
Az alábbi történet a városi folklór terméke, afféle szájról szájra terjedő legenda. Szóljanak a pécsiek, ha nem így volt, én mindesetre úgy adom tovább (közre), ahogy – többektől is – mesélni hallottam:
A pécsi Nagy Lajos Gimnázium autóbuszos osztálykirándulás keretében vitte diákjait a kaposvári Csiky Gergely Színház előadására, a Dózsa György című színdarab megtekintésére. A baranyai megyeszékhelyről az út busszal egy, másfél óra. Idejében el is indulnak, ám a busz defektet kap. A káromkodó buszsofőrnek egy órájába telik kicserélni a kereket. Így már természetesen nem érnek oda idejében, csak mikor már javában folyik az előadás. Nosza, annyi baj legyen, a jegyek ki vannak fizetve, a helyek fenntartva; élükön sofőrrel mind a negyvenen megpróbálják elfoglalni a székeket.
Az előadás épp ebben a pillanatában ér ahhoz a részhez, amikor a jobbágysereget verbuváló Dózsa így kiált fel: „Hol késtetek, parasztok?”
Mire a buszvezető, magára véve a felszólítást, ekképp vág vissza:
– Hat, b… meg az anyád, lerobbant a buszunk, te, köcsög!
6. Vetélkedő
A hajdani legendás Riporter kerestetik kései reinkarnációja a reggeli Napkelte műsorában. Izgatott jelölt, műkörmös lányka domborít:
– Goethe mondta, hogy „bár nem értek vele egyet, életem végéig harcolok azért, hogy elmondhassa a véleményét”.
A riporterjelölt teljesítményét, elismerően bólogatva, sztárok zsűrizik, akkorák, hogy könyv jelent meg már mindegyikükről. De akkorák még nem, hogy bármelyikük is kijavította volna a tévedő lánykát: ezt nem Goethe mondta, hanem Voltaire. Egészen pontosan így: „Nem értek egyet azzal, amit mond, de halálomig védelmezni fogom a jogát, hogy elmondhassa.” Voltaire legismertebb szavai ezek, jóllehet, forrásukat kétszáz éve nem lelik a kutatók.
7. Klasszikusok és sikerponyvák
Június 19-én belepillantok két bulvárlapba. A Harry Potter és a Főnix rend című opusról a Blikk úgy tudja, 768 oldal terjedelmű, a Mai lap szerint 896 oldalnyi. Mindez igazán csekély eltérés Pais Szilvia Népszabadság-beli tudósításához („Klasszikusok és sikerponyvák. Hrabal ingyen dedikál, az ifjú sztárok pénzért”) képest. Megérdemli, hogy szó szerint idézzem:
„A könyvesboltok kedvezményekkel, akciókkal, író-olvasó találkozókkal próbálják élénkíteni a vásárlási kedvet. A találkozók megszervezése egyébként, mesélik, nehézkes dolog, a honi sztárok egy-egy itteni könyvesboltbeli dedikálásért irdatlan pénzeket kérnek. Elgondolkodtató, míg egy friss egykötetes médiaszereplő „író” a dedikálásért busás javadalmazást kér, Hrabal, aki tavaly csupán betegsége miatt nem tudott Szombathelyre jönni, ingyen vállalta volna a találkozást olvasóival.” (Népszabadság, 2003. 06. 17.)
Nos, a tudósítás időpontjához képest tavaly, azaz 2002-ben Hrabalt igen súlyos betegsége akadályozta a Szombathelyre utazásban: már öt éve halott volt. 1997 januárjában köszvénnyel kórházba került, ahonnan már éppen elengedték volna, amikor 1997. február 3-án galambetetés közben kiesett a kórterem ablakából, és szörnyethalt.
8. Nyeremény
Nem a kérdés a fontos, már nem is emlékszem rá. Ki volt munkaszolgálatos vagy ki halt meg munkaszolgálatban az alábbi három költő közül: Babits, Ady, Radnóti. Felrémlik előttem Abda, német golyók ütötte lyukak egy viharkabáton, amelynek zsebében ott lapul a Hetedik ecloga s más szép versek. A mártírhalált halt Radnóti Miklós költeményei, amelyek tömegsírból indultak a halhatatlanság útjára.
A helyes megfejtők között értékes könyvet sorsolnak ki – hadarja-lihegi a kereskedelmi tévé reklámhangja. Nem, nem Radnóti-kötetet, hanem „A nemi örömszerzés enciklopédiája” címűt.
9. Feltétel
Az Internet egyik csevegőfórumának nyitóoldala ezekkel az intelmekkel fogadja az újonnan belépőket:
„Ne anyázz!
Ne használj csúnya szavakat, kifejezéseket!
Ne politizálj!
Ne reklámozz, ne hirdess semmit, se terméket, se szolgáltatást, se élőlényt!”
Nem csekély kívánalom egy kis csevegéshez, de jelenthetem: az összes feltételnek megfelelek.
Hozzászólások