Ami a hitedből maradt
rakj belőle bástyát és várfalat
Egyetlen erdő sem veszhet el
ha fái tartják az eget
Messze utak vándoraként
bölcsebb a lábra bízni a lépteket
Nincs veszély
ha jobb kezed
társa hű bal kezed
Arcod kirajzolja a szelet
ha a vihar szembejön
Sorban meghajolnak a fák
földre gurulnak lombjai
Egy csésze alján maradt kávéban
hömpölyög az igazság kristályhegye
Hullám verte parton a távolság
kövek közé szorul
Arcod tükrében meglátom
téged néző szememet
Hozzászólások