Pakisztánban július közepe, augusztus eleje a hegymászók szezonja. Néhányuk – Kollár Lajos és csapata – már útnak indult a Föld második legmagasabb, de legnehezebben megmászható hegyének meghódítására. E sorok megjelenésekor talán akklimatizálódnak még, talán már az alaptábort építik ki a Himalájában, vagy már úton vannak a K2-es csúcs felé.
Az expedíció vezetőjét, Kollár Lajost még az indulás előtt, itthon kaptam tollvégre. Az 53 éves férfiról kevesen tudják, hogy munkaidejében Eperjes Károlyt vagy Gáspár Sándort szólítgatja színpadra a Paulay Ede utcai Új Színház ügyelőjeként, szabadidejében pedig olyan magaslatokban jár, mint kevés honfitársunk: nyolcezer méterrel a tenger szintje felett érzi igazán jól magát. A Himalája égbe szökő csúcsai között éppúgy otthon van, mint a Spitzbergák hóviharaiban vagy Grönland jégmezőin.
Amikor kanyargós életútjáról faggatom, kiderül, a sport szeretetével nincs egyedül családjában:
– Apám fiatalon híres zsoké volt, a 20-as, 30-as évek Turf-könyveiben lehet olvasni róla. Az alagi istálló, ahol zsokéskodott, a Rotschildoknak is és Horthynak is adott lovakat. József öcsém labdarúgó a mai napig is, válogatott kapus. Magam is futballoztam, de bokszoltam is és ifjúsági csapatokban eveztem, aztán felcsaptam rockzenésznek, majd a színház következett, ahol előadásvezető ügyelő lettem. E munka sajátja, hogy rengeteg embert ismertem meg és rengeteg szabadidőm lett. Ezt arra használtam, hogy sokat utaztam. Síelni, sítúrázni jártam már a hatvanas évek elején, majd mindmáig nagy szerelmem, a hegymászás következett.
-Évek óta sikeres magyar Himalája-expedíciók szervezője és vezetője. Idáig hogy jutott el?
-Mint a többiek: 1972-től a Tátra, az Alpok és a Kaukázus csúcsait másztam meg, majd egy kis jeges kitérő következett: 1997-ben Tarjányi István barátommal átsíeltünk Grönlandon… azaz, csak átsíeltünk volna, de a mostoha időjárási viszonyok miatt visszafordultunk.
-De nem adták fel: 2001-ben megismételték a Grönland-expedíciót…
-Méghozzá hárman – akkor csatlakozott hozzánk Kiss Csaba is – egyetlen közös szánnal, s ez, tudtommal, egyedülálló a Grönland-átkelések „újkori” történetében. Harminc nap alatt teljesítettük az Isortoq és Kangerlussuaq között lévő 650 kilométeres távot.
-A világ legnagyobb szigete után a legmagasabb hegyek következtek. George Leigh Mallory, amikor megkérdezték, miért akarta megmászni a Mount Everestet, azt felelte: „Mert ott volt”. Kollár Lajost mi vonzotta a Himalájába?
-A Himalája. No meg, hogy afféle jövő-menő embernek tartom magam, akinek mindig úton kell lennie. Nem tengerpartokon ám, ahol rengetegen vannak és sikongatnak, nem is városokban, ahol kirakatokat kell nézegetni.
-Hanem az óriáshegységben, ahol több barátja is odaveszett már?
-Ozsváth Attila 2002-ben, amikor Erőss Zsoltékkal az Everestet mászták, egyedül indult el az alaptáborból és nem tért vissza. A magyar hegymászás egyik legnagyobb alakja veszett oda. Dékány Peti is a Himalájában lelte halálát. Épp ezért mi nem egyedül kalandozunk, hanem szervezett expedíciók formájában. Mécs László, Erőss Zsolt és jómagam alapítottuk meg azt a magyar Himalája-mászó láncolatot, amely – meghódítandó csúcsok magasságára utalva – „A világ nyolcezresein” nevet viseli.
-Tizennégy olyan hegycsúcs van a világon, amely magasabb nyolcezer méternél. Hányat hódítottak meg eddig?
-Hatot. De ismétlések is voltak, mint például tavaly a Cho oyu (8201 m). De a nepáli Himalájában lévő Dhaulagiri 8167 métere is megér még egy misét: ez a Fehér hegynek vagy a Viharok hegyének is nevezett óriás a hetedik a világ nyolcezresei között, első megmászása csak 1960-ban sikerült a Max Eiselin vezette svájci-osztrák közös expedíciónak.
-Viszont a magyarok a szebbik nem tagjait is „egekbe röpítették” 2003-ban…
-Tizenhárman vágtunk neki a Gasherbrum 8035 méterének, köztünk négy lány. Csollány Katalin, Ugyan Anita, Nedeczky Júlia és Várkonyi Beáta ugyanúgy hozzájárultak a magyar hegymászás-történet egyik legsikeresebb expedíciójának az eredményességéhez, mint a férfi hegymászók.
-Mennyibe kerül egy ilyen kaland?
-15-16 millió forintba. Ennek zöme szponzori támogatás, de nekünk, résztvevőknek is a zsebünkbe kell nyúlnunk. Hogy mást ne mondjak, úgynevezett „csúcsengedélyt” kell vásárolnunk, ez Pakisztánban 9000 dollár, Nepálban a duplája.
-Hol tölti az idei nyarat?
-A Karakorum Himalájában leszek Csollány Katalinnal, Szlankó Zoli barátommal, valamint két szlovák, valamint egy délvidéki mászóval, akiket meghívtunk az expedícióba. Célunk a K2 csúcs megmászása. A Föld egyik legnehezebben megmászható hegye ez, nevében a 2-es arra utal, hogy magasságát tekintve rögtön a világ legmagasabb hegycsúcsa, a 8848 méteres Mount Everest után következik.
-Két hónapig távol lesz a hazájától, családjától. Nem hagy nyugton a kérdés: mi vonzza, mi sarkallja, mi készteti?
-Dino Buzzati nagyszerűen megfogalmazta: „Egy ősöreg várban, a legbüszkébb torony legtetején, van egy apró szoba, ahová ember még soha be nem tette a lábát… Ebben a szobácskában őrzik a költészetet, az álmokat, a reményeket és illúziókat, mindazokat a gyönyörű és haszontalan dolgokat, melyek nélkül az élet fabatkát sem ér. De hol találjuk meg mindezt?”
Az olasz író kérdésére Kollár Lajos tudni véli a választ.
Hozzászólások