Smelka Sándor | Okos!

Szépirodalom - próza

Okos!

 

Kedves főnők!

 

Szeretném megindokolni, hogy miért nem mentem dolgozni tegnap.

A dolog úgy kezdődött, hogy egyik nap az okosórám délután fél háromkor jelezte, hogy most azonnal fussak gyorsan három kilométert, mert ma még keveset mozogtam. Kinyomtam a jelzést, és néztem tovább a filmet. Kicsit fura lett volna teltházas moziteremben futkározni.

Bezzeg hazafele, amikor éppen futottam, azt jelezte, hogy azonnal álljak meg, mert a pulzusom átlépte a 120-at. Persze, hogy nem álltam meg: még két lépés hiányzott, hogy elérjem a buszt. Az utolsó pillanatban surrantam fel rá.

Másnap az okostelefonom egyik alkalmazása csipogott, hogy azonnal igyak, mert ma keveset ittam. Megtettem. Öt perc múlva ismét csipogott. Megint ittam. Innentől kezdve ötpercenként jelzett. Fél óra múlva meguntam. Azért nekem is vannak fizikai határaim. Kinyomtam, aztán bepötyögtem, hogy ittam három liter vizet. Ekkor a telefonom rövid gondolkodás után azt írta ki, hogy menjek aludni, a következő ivás ideje reggel nyolc óra. Jó éjszakát!

Mindezt délután négykor. Csak azért se mentem aludni, ne egy gép mondja meg, mikor fekszem, mikor ébredek.

Este az okoságyam nagy csipogások között kiírta, hogy az okostelefon jelzése szerint nekem már öt órája aludnom kellene. Kinyomtam. Reggel, mikor fel akartam kelni, az ágyam kiírta, hogy még három órát kellene aludnom ahhoz, hogy az egészséges alvásmennyiség meglegyen. Kinyomtam. Kint, az okoskonyhám azt mondta, hogy az okoságy jelzése szerint nekem még aludnom kellene, így nem ad kávét, további jó éjszakát. Kinyomtam. Amikor indultam volna munkába, az okosházam nem engedett ki, mondván, hogy aludnom kellene. Kinyomtam, de ennek ellenére nem engedett ki, így muszáj volt három órát várnom, úgy tennem, mintha aludnék, de kilenc óra körül, már az utcán voltam.

Hogy miért nem mentem be dolgozni? Mert egy bolt felé vettem az irányt, ahol egy baltát vásároltam, de nem egy ilyen okos-fokost, hanem egy hagyományos baltát. Nagyon butát. Hazamentem, és alaposan szétvágtam az okoságyamat, az okos konyhát, meg azt a sok-sok okoskodó gépet körülöttem. Ezzel ment el a tegnapi napom!

Hát, így történt.

 

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Egy hozzászólás van ehhez: “Okos!”


  1. Lassan ez már nem is lesz vicc! Jópofa történet.

    Hozzászóló: Tátrai S. Miklós | 2019. november 18., 19:17

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés