Az Európai Unió intézményei folyamatosan nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az uniós polgárok minél alaposabb tájékoztatást kapjanak tágabb otthonunkat, az EU-t érintő aktualitásokról, tervekről, az egyes intézményeken belül zajló munka részleteiről. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete rendszeresen szervez tanulmányutakat újságírók részére, hogy rajtuk keresztül hozzásegítse az EU polgárait az alaposabb tájékozódáshoz. Legutóbb 2019. november 20-22. között került sor ilyen tanulmányútra Brüsszelben, amelyen 15 magyarországi újságíró vehetett részt Szombathelytől Debrecenig, Egertől Pécsig. A Hetedhéthatár Magazint ezúttal Komlós Attila képviselte az eseményen. Kétrészes cikkünkben áttekintjük a programon elhangzottakat.
Klímasemlegesség 2050-ig
A Berlaymont, az Európai Bizottság épülete – itt zajlottak az első nap programjai
Az Európai Unió klímapolitikája öt évvel ezelőtt nem volt olyan hangsúlyos, mint jelenleg – emelte ki a Kommunikációs Főigazgatóság munkatársa. Az idén leköszönő Európai Bizottság időszakában az energiapolitika játszott kulcsszerepet, ennek helyébe idén a klímapolitika lép. Az új Bizottság egyik legfontosabb prioritása a „zöld átmenet” lesz, új klímaszabályozási javaslatcsomag készül, amely tekintettel lesz a tagállamok közötti különbségekre, a célok eléréséig felmerülő kihívásokra.
A klímasemlegesség eléréséhez vezető úton a legjelentősebb, komoly költségekkel járó kihívások az életmódváltozáshoz, valamint az energiatermelő szektorok és a gazdaság átalakításához kapcsolódnak. Ezért egy úgynevezett igazságos átállási alapot hoznak létre, amely fedezi a három említett területen felmerülő költségeket.
Kulcskérdés, hogy a tagállamok mindegyike felelősen vállalja az ezzel járó teendőket. A 28 tagállamból eddig 25 vállalta a kötelezettségeket; ez azt jelzi, hogy komolyan veszi mindenki a kérdést és „nem csak aláír egy papírt, hanem fontosnak tartja a cselekvést” – mondta az előadó, hozzátéve: „a papír alapon történő emissziócsökkentés nem ér semmit”. Az elfogadást követően a szokásos jogalkotási folyamat következik: miután az Európai Tanács és az Európai Parlament elfogadja, a tagállami jogba való átültetés következik. A Bizottság kétévente ellenőrizni fogja a vállalt célok teljesítését, és szükség esetén segítséget nyújt.
A klímaváltozás elleni küzdelem globális folyamat, a Párizsi Megállapodásnak minden ENSZ-tagország részese (az Amerikai Egyesült Államok kivételével), az EU egységesen lép fel a tárgyalásokon. Gyakran felmerül az a vád, hogy lassúak az EU-ban a folyamatok, azonban a jogi eszközök éppen az alapos előkészítés által válnak stabillá: nem lehet visszaforgatni őket. Konkrét példával élve, az Egyesült Államok az új elnök beiktatását követően visszalépett, ezzel szemben az EU-ban függetlenül attól, hogy mi a választás eredménye és hogy ki a Bizottság elnöke, a folyamat nem változik, a hosszú távú tervek változatlanok maradnak.
A fosszilis és a megújuló energiaforrások aránya tagállamonként eltérő, az energiamix tagállami hatáskörbe tartozik. Néhány példa a probléma árnyaltságának megértéséhez: 14 tagállam használ atomenergiát, 14 nem; Finnország és Magyarország jelenleg az atomenergiába fektet pénzeszközöket; eltérő szükségletek és adottságok vannak a tagországokban, délen kevesebb energiát használnak fűtésre, mint északon, a természeti adottságok is befolyásolják az energiamix összetételét. A hangsúly azon van, hogy milyen a trend, a legfontosabb az, hogy tiszta irányban haladjunk tovább – összeurópai szinten.
Az uniós tagállamok közös értékeinek védelme
A sajtószeminárium résztvevői a csütörtök délelőtti előadáson
Az államok önként váltak tagokká, jogaik és kötelezettségeik vannak – hangsúlyozta a Bizottság munkatársa, aki az alapvető jogok áttekintésével kezdte előadását; majd kiemelte, hogy az állami hatóságok nem állhatnak a jog fölött. Az Európai Bizottság a Szerződés (EUMSZ) őreként jár el, és az Európai Unió Bírósága ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását. Az EU-nak különböző eszközei vannak arra, hogy a szabályszegéseket, az önként vállalt kötelezettségeknek való meg nem felelést vizsgálja, elősegítse a jogszabályok betartását és betartatását. Az előadó összegezte a Lengyelországgal és Magyarországgal szemben zajló kötelezettségszegési eljárások hátterét – amíg előbbi esetében az igazságügyi reform (bírók kinevezése) az uniós joggal nem állt összhangban, addig utóbbi vonatkozásában nem egy kiváltó ok volt, hanem sok káros, a jogállamiságot támadó jogalkotási folyamat zajlott le, amelyek együttes értékelésével látható, hogy nagy a probléma, amelynek tisztázása vált szükségessé.
Annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetővé váljon a hasonló, kész helyzetekkel való szembesülés és a patthelyzet, amikor a Bizottság szerint „baj van”, a vizsgált tagállam szerint pedig „minden rendben”, 2020-tól a Bizottság a jogalkotási folyamatokat is vizsgálni fogja, hogy szükség esetén még a hatályba lépés előtt be lehessen avatkozni, és ne legyen szükség a 7. cikkely szerinti eljárás megnyitására.
Minden nyilvánosan zajlik, bármire rá lehet kérdezni
Mina Alexandrova Andreeva tart előadást (b)
Az egyes EU-intézményekről és azok feladatairól való általános tájékoztatás fontos, mivel nagyon sok EU-polgár sajnos mind a mai napig nincs teljesen tisztában ezekkel az amúgy mindenkit közvetlenül vagy közvetetten érintő kérdésekkel. Mindezeken túl, komoly hangsúlyt kap az a megközelítés, amely szerint nem az intézményeket kell reflektorfénybe helyezni a kommunikáció során, hanem azokat az értékeket, azokat az üzeneteket, amelyek felkeltik a figyelmet napjaink jelenségeire; gyakorlati példákon, szituációkon keresztül mutatják be az EU alapértékeit, többek között az elfogadást, az erőszakmentességet. Ennek érdekében az EU közösségi médiafelületein rendszeresen olyan üzenetek, érzékenyítő rövidfilmek jelennek meg, melyek a fenti témákat járják körül.
Mina Alexandrova Andreeva szóvivő, a Kommunikációs Főigazgatóság munkatársa, a sajtókommunikációs tevékenységekről adott tájékoztatást. Az utóbbi időszak jellemzője, hogy mennyiségileg kevesebb, viszont fontosabb témákról zajlik a kommunikáció. Az információátadás részben proaktív, részben reaktív módon zajlik. A hatékonyság és a pontosabb információátadás végett a szóvivők számát a közelmúltban lecsökkentették 38-ról 17-re, a szóvivők meghatározott témákért felelősek, így kiküszöbölhetővé váltak azok a korábbi hibák, amikor különböző szóvivők egyazon ügyben mást-mást mondtak el.
A Midday Press Briefing november 21-én
Az egyik legfontosabb és legnagyobb érdeklődéssel kísért esemény a minden nap 12 órakor tartott Midday Press Briefing, amikor az újságírók szabadon tehetnek fel kérdéseket és azokra az adott szakterület illetékesei azonnal válaszolnak. Ennek előkészítése minden nap alapos felkészülést igényel. A tagállamok vezető napilapjainak kiemelt témái már előző este eljutnak a Bizottság illetékeseihez, az adott nap reggelén mind a 28 tagállamban aznap megjelent cikkeket feldolgozó sajtóösszefoglaló készül, amely alapján 10.00 és 11.30 között kialakítják a bizottsági irányvonalakat, áttekintik a várható kérdéseket és az azokra adandó válaszokat. Az összes nyilatkozónak – biztos, elnök, szóvivő és minden más megszólaló – ugyanazt a választ kell adnia az adott kérdésben. Ilyen lehetőség, amely biztosítja az átláthatóságot, a nyíltságot, a számonkérhetőséget, egyedül az EU-ban van, a Fehér Házban tartott hasonló sajtóeseményeket egy ideje megszüntették.
(a szerző felvételei)
(Folytatjuk)
Hozzászólások