mikor elhagysz barátom s múlik az élet
érzem, nemcsak látom, sietnek az évek
a dallamok szívemen már csak zongoráznak
nem hatolnak be, mert tegnap bezártam
gúzsban sem lázad átszövött szívem
fény nem árad börtönöm résein be
időben, térben távoli világok
lelkitusáimban elszállt remények
levitézléseim dermedt képeivel
kockázzák ki sírom márványlapját
felülről nézem e fölös pazarlást
lelkem szemeivel, ’sz azok megmaradnak
nézem örökké az eliramlottakat
majd hiányzik valami, a: nem élek
visszasírlak, csak a vágyam éget
2019. november 25.
Hozzászólások