rohanj
gombold be a kabátod és szaladj
kulcsaidra nem lesz szükséged többé hajítsd messzire őket
fuss ahogy csak bírsz
kabátzsebedben rejtőzködő kavicsaidat is eldobhatod
néha megállhatsz
ne félj
nem változol sóbálvánnyá ha visszanézel
lám
mind ott sorakoznak
csodálkoznak felborogatott asztalaik körül
szavaik sziszegése ne rettentsen
kétélű kardod nyelvüknél élesebb
te csak szaladj tovább
ne fordítsd füleidet hazug meséikhez
édesgetéseiket se hallgasd
rohanj el a képmutatás ligetéből
az árulás a csalárdság a látszólagosság hajladozó erdejéből
a hamis álságos félrevezető utakról
fuss tovább az aljasság kerítése mellől
a becstelenség a tisztességtelen rosszindulat kertjéből
az igazság csatornájára válts
látod
utóbb minden álarc leszakad
a tiéd is
Hozzászólások