[Hazafelé]
Talán túlléptem már
a tejfogakkal kőbe harapás
elkerülhetetlen időszakán
s a szorítás is enyhült –
ha láthatnád értelmezhetetlenül
megkínzott testem –
az alvadt vérrel kifestett térképen
a főbb azonosulási pontokat –
fél évszázad nyomát
kitapinthatnád elrendezett
évgyűrűimet
állok mint döntésre jelölt fa –
emlékeit ahogy újra álmodja
és sejteni véli már hogy
a szivárvány majd megfesti előtte is
a hazafelé vezető utat.
Hozzászólások