Fűzöld és terrakotta
versek és gondolatok
2014–2019
Leendő olvasóimnak!
Ez év márciusára készült el a tízedik verseskötetem. A könyvbe a 2014–2019 közt született verseim közül a leginkább kedveseket gyűjtöttem össze. Tartalomban és versformában igyekeztem változatosságra törekedni. A korábbi, főleg tájköltészet és személyes érzelmeket közvetítő versek helyett itt filozofikusabb a hangnem, a külvilág történéseire inkább reagáló írások találhatóak, de a humort sem nélkülözi. A „Retro” rész múltbeli visszaemlékezéseimből áll össze.
Az I.–XII. fejezet összesen 121 szabad, illetve kötött formájú verset tartalmaz.
A könyv adatai: A/5, 269 oldal, keménytáblás, ISBN: 978-615-00- 650-8
A borítót a „Kert” című fotóm alapján magam terveztem. Nyomda: Pytheas manufaktura Budapest. Ára: 2500 Ft
A könyvet az alábbi néhány verssel, versrészlettel ajánlom:
Megközelítés (részlet)
„Nem a szeretet fénytócsáiból
összefércelt tűkörképet akartam,
de élő egészét a fényvisszaverődés színeinek,
nemcsak nyugalmat, de békét,
nemcsak langyos napsugarat,
de perzselést, botránkoztatóan lángoló szerelmet,
nyomot, ami beleég eltöltött éveim csillagjelébe,
láthatóból a láthatatlant,
fényeim és árnyékaim közti kikövezett utakat,
ahol naponta viszem vásárra a bőröm,
hogy megfeleljek magamnak,
külön világot akartam, amiben a rend és tisztesség
emberi alapértékeket emel piedesztálra,
ahol tudás-harmatcseppektől duzzad a forrás,
évszakok hordják az elégedettség
gyümölcsét kosarainkba,
s az előre gyártott paneleknél cizelláltabban
képesek előrevinni a népek ügyét,
de eltévesztettem a kort ahová születtem,
most szembe jön a felfoghatatlan, az érthetetlen,
a magány a maga elkülönülési rigolyáival,
az egymásmellettiség, az atomosodás
az űrkorszaki rend, és érzelemhiány;”
Ihlet (részlet)
„Holnap a barka bontja ki selymét
gyöngysor a fürtje, sárga bibéin
hártyaszárnyúak gyűjtik a fényt
élnek a fák is, zöld fáklyalángjuk
lobbanni készül, s megszelídülve
lenge ruháján illatot fodroz a szél”
Szonettet ha írsz
fontos a kezdés, a kiszámítható
előre kigondolt színes szavak,
s ha helyére kerül minden árnyalat
végül az összhatást egy jó csattanó
olvasztja eggyé, amiben kiforr
tizennégy rímesen kimért sor között
egyéniséged szavakba költözött
meztelen valója, s bár mint a bor
gyöngyözik, pezseg, sodor a képzelet
a forma szűkös katlanába zárva,
feszültséged ha most e perc lezárja
és szólsz minként az Úr: „bevégeztetett,”
legyőzted magad, a legfőbb akadályt,
uralkodni tudsz az érzelmek felett.
Kesernyés
kérdőjel szorult
a rések térközébe,
eltakarni minden zegzugot,
látod az idő vérfoltjait
egy magára hagyott
talpalatnyi öröm
kellős közepében?
Varázslat (állatmesék)
– Csókolj meg – kérte a varangy a nőt,
hogy egy szép estét szerezzen magának;
– Ugyan már, mit képzelsz magadról –
kérdezte volna a nő, de közben váratlan
lámpák gyúltak a színpadon
s a varangy rémülten felkiáltott:
– Rendező Úr! Mi történik itt?
A szerepet egy szőke szépséggel vállaltam…
Teázás
kínai tojáshéjporcelán
csészémen festett pagoda
naponta vissza-vissza jár
a kínai lány alkonytájt oda
nézem mily kecsesen tipeg
ernyőt tart fölé a lomb
a csészét remegve tölti meg
vörösre vált a napkorong
Összeállította: Koosán Ildikó
2020 áprilisában
Hozzászólások