Dr. Vargha Dezső | A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 9. rész

Kultúra, művészet

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 9. rész

Alapszabály-szerű működés, a Pécsi Zene Egylet megalakítása, a tíz éves jubileum, Liszt Ferenc tiszteletbéli tagsága, „füstbe ment” külföldi utazás (1871-1872)

 

Pécs Hattyú-ház a Király utcában
(Forrás: Wikipédia)

Az 1871-es évben az alapszabály szerint négy hangversenyt rendeztek, az adventi időszakban vasárnaponként pedig ismét négy kamarahangversenyt. Ez utóbbiaknál bérletet is hirdettek. Ezt követően szilveszterkor a szokásos tréfás óév-búcsúztató összejövetelre került sor a Hattyú-teremben, telt ház előtt.

Városunkban mindig állomásozott katonaság abban az időben. Ekkor a Császári és Királyi 68. Gyalogezred volt az, tehát az ő zászlószentelési ünnepélyükön, 1871. május 21.-én léptek föl. Emellett a Pécsi Torna- és Tűzoltó Egylet dísztornáján tartott ünnepsége keretében, Zuber József városi főispán tiszteletére rendezett fáklyásmenetkor, majd a Ráth-kertben néki rendezett saját népünnepélye alkalmával, ezt követően a Pécsi Jótékony Nőegylet hangversenyén adtak műsort.

S hogy ne legyen minden papsajt – ahogy mondják –, ismét állandó zenekart szerettek volna szervezni. S hogy nem volt ez olyan egyszerű föladat, az is mutatja, hogy nem kevesebb, mint 50 (!) tagú bizottságot küldtek ki a megszervezésére. Természetesen a város számos zenei szakembere is részt vett a szervező munkában, melynek eredményeként önálló együttesként létrejött a Pécsi Zene Egylet, amely a város zenekaraként működött tovább. A Pécsi Dalárda szintén a „segítségükre sietett” anyagiakban, amikor az akkor nem kevés összegnek számító 200 forinttal járult hozzá a megalakulás nehézségeinek leküzdéséhez. Emellett még abban szintén segítette a zenekart, hogy egyesületi helyiségüket rendelkezésükre bocsájtotta próbák tartására. Magától értetődő, hogy ez zenekari alapító tagsági jogosítványokkal „járt.”

Liszt Ferenc
(Forrás: Wikipédia)

Jó szokása szerint más alkalommal is segítettek dalárdistáink anyagilag, mégpedig az országos egyesületnek. Elsőként azzal – mivel a már említett fővárosi országos dalos ünnep deficites lett –, ötven darab ezüst sorsjáték-jegyet vettek, másodszor pedig azzal. hogy a választmány tagjai további 150 darab sorsjáték-jegyet értékesítettek saját köreikben.

Az „éves slusszpoén” még hátra van: a Pécsi Dalárda a világhírű géniuszt. Liszt Ferencet, az országos hírű pécsi püspököt, Kovács Zsigmondot, és a helyi nevezetes muzsikust, Preuss Adolf zongoristát tiszteletbéli tagjainak sorába fogadta!…

Ábrányi Kornél
(Forrás: Wikipédia)

Az 1872. évre esett az első megemlékezés: ekkor volt tíz éves az egyesület, az énekkar, és ez alkalomból nem maradt el a számvetés, az ünnepi hangversenyekkel egybekötött ünnepség, amelyre 1872. május 19-én, 20-án került sor. Sok meghívó ment ki, de sajnos csak az eszéki és az apatini dalos-testvérek jöttek el – a helyi notabilitások, egyesületek, zenészek mellett. Ábrányi Kornél (1822-1903) országos dalos egyesületi elnök mondotta a köszöntőt.

Az első napon a Mária utcai akkori színház-épületben került sor az ünnepi hangversenyre, erre az alkalomra női kar is alakult, így hát az akkor nagy eseménynek számító vegyes kar lépett föl – a Pécsi Zene Egylet mellett. Még ünnepi induló zenekarra is fölcsendült ekkor, amelyet a volt karnagy, Rzimek Vencel szerzett. Engeszer Mátyás akkor nagyon közkedvelt művét, a „Szerettelek” címűt a dalárdánk szólaltatta meg. A Bánk bán-ból adott elő részletet (Fantázia hegedűre, zongora kísérettel, Ridley Kohne szerzeménye) Herczenberger István, a városi zenekar hegedűse. Meyerbeer: Próféta című művéből a „Hymne triumphale” című részlete tenor-szólóval következett ez után Hoffer Károly, a női kar, a vegyes kar, a dalárdánk és a városi zenekar (Pécsi Zene Egylet) közreműködésével.

Mendelssohn: Ruy blas című művének nyitányát a városi zenekartól hallotta az ott lévő sokaság. Veit: Tündérzengés című műve került sorra ez után a női kar, a dalárda, a zenekar megszólaltatásával, Schumann Zongoraversenyét pedig Koszter Boldizsár zongoraművész és a zenekar adta elő. Utolsóként Haydn: Teremtés című oratóriumának „A hatodik nap” című részlete zárta a sort Fesztl Paula (Gábriel), Hoffer Károly (Uriel), Schaurek Bódog (Raphael) ének-szólójával, a  női énekkar, a Pécsi Dalárda férfikara, a Pécsi Zene Egylet megszólaltatásában.

A forró hangulatú hangversenyt nem kevésbé forró hangulatú társas összejövetel követte a már akkor is híres Tomanek Vendéglőben, a későbbi Polgári Kaszinó elődjében. Pécsett és Baranyában sok híres cigányprímás muzsikált ezekben az évtizedekben is. Ez alkalommal Dankó Gyula és zenekara húzta a talpalávalót.

gróf Majláth Györgyné
(Forrás: Wikipédia)

A második nap délelőtt székesegyházi mise nyitotta a napot, ahol a jubiláló énekkar Storch: D-dúr miséjét szólaltatta meg, Fesztl Paula pedig Hölzl Ferenc: Graduale-ját énekelte fuvola, gordonka és orgonakísérettel. Az Offertoriumra Mozart: Ave verum című műve következett a vegyes kar megszólaltatásában. A déli ünnepi ebéd a Ráth-kertben zajlott le, a kísérő a városi zenekar volt. Ekkor került sor egy dísztávirat elküldésére gróf Majláth Györgyné báró Prandau-Hilleprand Stefánia (1832-1914) zászlóanyának. A délután és az este a vigalomé lett. Elsőként a kor kedvelt kiránduló helyére, az üszögi erdőbe utaztak ki vasúton, este pedig ismét a Ráth-kertben gyűltek össze kivilágított táncvigalomra, nagy sikerű dalestre. S hogy ne múljon el ez a nap sem dicsőség nélkül, koronájaként a Pécsi Dalárda a város hölgyeitől nemzeti színű, aranyozott szalagot kapott zászlajára…

Úgy látszik, ezzel az ünneppel újra visszatért dalosaink kezdeményező kedve: Herczenberger, Hoffer, Jilly, Szigriszt, Thaller, Wachauer, egy szóval a dalárda „krémje” nagy elhatározást jelentett be. Külföldi út terve merült föl Nagykanizsa-Marburg-Innsbruck-Firenze-Velence-Trieszt-Pécs útvonalon. Már a választmány is rábólintott, már a tervezés is zajlott, amikor megérkezett az országos szövetség „behívó” levele, amelyben a nagy barát, Ábrányi Kornél elnök a Nagyváradon rendezendő országos dalosversenyre hívta a pécsieket…

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 9. rész”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés