Nászta Katalin | gyermekszindróma

Szépirodalom - vers

gyermekszindróma

nincs abban semmi rossz
ha elsősorban nekünk ír a költő
köztünk él, kinek írna másnak
egy nyelven, egy levegőt szív velünk
ugyanaz a sors tépi-nyúzza, áldja
fordítani sem kell, mind értjük őt

az volt az idilli állapot
mikor a nagy nyelvosztót
értette minden ember
aki megkavarta s összezavart
hogy egymást ne értsük úgy, mint Őt
figyelhetnénk a nyelvosztóra

jaj, de ez olyan geil, olyan necces
nekünk Prométheusz kell, a mártíri póz
amiben jól lehet tetszelegni
mire hajaz? fakadjon sírva ki ránéz?
gőgje nem hagyja ezt
marad
az elválasztott gyermekszindróma

valaki szedje össze kincseimet
mit szétszórtam időbe, térbe!

2020. június 5.

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “gyermekszindróma”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés