„Ne rakj fát a bűnös parazsára” (Sirák 8.10.)
Egyszer megváltás lesz minden gyalázat,
s ripacskodó papagáj a keselyű.
Hiábavaló ott a vak alázat,
hol édesnek hazudod, mi keserű.
Amikor a hüvelykujj is fellázad,
s csaló gladiátorok közt egy se hű,
ahol összekacsint bűn és bocsánat,
a győzelem csak hazugság-mestermű.
Pedig ez a gyűlölet kamaszkora,
hol csillogó emlékek salakpora
néha veszélyes glóriákat éget.
Majd előbb vesz szemügyre messzeséget,
mint kitűzött, szép célt mellkason belül.
Így a madár marad, s szárnycsapás repül.
Hozzászólások