Magyar Miklós | Párizs legszebb parkjai – 2. rész

Kultúra, művészet

Párizs legszebb parkjai – 2. rész

 

A Monceau park és a Montsouris park

 

A Monceau park

 

A Monceau park

 

A Monceau park Párizs 8. kerületében található, Párizs egyik legszebb parkja. A park megépítését Orléans-i Lajos Fülöp József királyi herceg rendelte meg 1770 körül és III. Napoléon avatta fel 1861-ben. A környező utcákat olyan híres festőkről nevezték el, mint Velázquez vagy Rembrandt. A környéken pompás épületek emelkednek. A Gabriel Davioud által készített csodálatos díszkapun áthaladva egy nyolchektáros parkban találjuk magunkat, ahol híres emberek szobrait csodálhatjuk meg: Guy de Maupassant, Alfred de Musset vagy Frédéric Chopin.

 

A Monceau park bejárata

 

 

Chopin szobra

 

A párizsi Opera igazgatói megbízták a szobrász Alexandre Falguière-t, készítse el az operaszerző Ambroise Thomas (1811-1896) szobrát, amelyet a Monceau parkban helyeztek el a vízesés mellett. A szimbolikus alkotás a zeneszerzőt ábrázolja egy kősziklán, amint Oféliát, Hamlet című operájának hősnőjét szemléli.

 

Ambroise Thomas szobra a vízesés mellett

 

A Monceau park egyik legszebb része az úgynevezett Naumachia, az antik tengeri csaták bemutatására szolgáló medencék mintájára készült ovális medence, korinthoszi oszlopokkal, amelyek Saint-Denis Notre-Dame de la Rotonde elnevezésű templomából lettek áthelyezve.

 

A Naumachia

 

 

A fák hűsében

 

A park nevezetes fái egy hétméteres keleti platán és egy több mint harmincméteres hegyi juharfa.

 

Keleti platán és hegyi juhar

 

 

Berlioz a Monceau parkban

 

Hector Berlioz, francia zeneszerző két kilométerre lakott a Monceau parktól, a rue de Calais 4. szám alatt. A park megnyitása után nem sokkal, Berlioz rendszeres látogatója lett a parknak, mint az Pauline Viardot-hoz, 1862-ben írt, nem kevés humorral fűszerezett leveléből kiderül: „gyakran teszek reggel sétákat, van egy szép kertem, ami egy fillérembe sem kerül, jóllehet két-három tucat kertész gondozza. Ezt a kertet Monceau parknak hívják, napkeltekor itt minden csupa üdeség, nyugalom és elragadók a színek. Órákat töltök itt, anélkül, hogy bármire gondolnék. Mivel nagyvonalú vagyok, tíz órától átengedem a nagyközönségnek, elvonulok, hogy ne zavarjam a sétálókat fennkölt személyemmel.”

 

A Monceau park Berlioz korában

 

Az írók parkja

 

A fák, a madarak és a halastó halainak társaságában élvezhetjük a park nyugalmát, ahogyan azt Marcel Proust is tette 1873 és 1900 között, amikor szüleivel a Boulevard Malesherbes 9. szám alatt lakott. Később a rue de Courcelles-be költöztek, és anyja haláláig, egészen 1905-ig továbbra is naponta ellátogatott a parkba. Ezekről az emlékekről olvashatunk áttételesen Az eltűnt idő nyomában című regényében, amikor Marcel Françoise társaságában a Champs-Élysées-n sétál, vagy amikor Gilberte-tel találkozik.

 

Proust és barátai a Monceau parkban (1886)

 

A Monceau park Maupassant több művében is szerepel. A Szépfiúban Georges Duroy, a paraszti származású volt katonatiszt újságíróként emelkedik a ranglétrán, főleg gazdag, befolyásos nőket elcsábítva. Rangot és vagyont szerez, mindenkin átgázolva, aki útjába kerül. Egyik este, amikor Párizs utcáin sétál, találkozik egy Forestier nevű barátjával, a La vie française című lap szerkesztőjével: „Mit is csinálhatnánk tulajdonképpen? − kérdezte Forestier. − Azt mondják, hogy Párizsban a kódorgók mindig agyonüthetik valamivel az idejüket, de ez nem igaz. Ha este kódorogni akarok, sose tudom, hová menjek. A Bois-ba csak nővel érdemes kocsikázni, nő pedig nem mindig van kéznél, a zenés kávéházakban meglehet, hogy a patikusom meg a felesége jól mulat, de én ugyan nem. Hát mit csináljon az ember? Semmit. Kellene, hogy legyen itt egy akkora nyári mulatókert, mint a Monceau-park, ami éjjel is nyitva van, jó muzsikát lehet hallgatni benne, és friss italokat szürcsölni a fák alatt. Nem szórakozóhely kellene, hanem kódorgóhely; drága belépődíjakat kellene szedni, hogy a csinos nőcskék odacsődüljenek. Finom homokkal felhintett utakon lehetne járni, villanyvilágítás mellett, és leülni, amikor akar az ember, hogy közelről vagy messziről hallgassa a zenét. Ez körülbelül megvolt valamikor a Musard-nál, de kicsit kültelki tánchelyiségekre emlékeztetett, kevés volt az árnyék, kevés a homály. Egy nagyon szép, óriási kertre lenne szükség. Elragadó lenne. Hová akarsz menni?”

 

Maupassant szobra a Monceau-parkban

 

 

A Monceau-park a festészetben

 

A Monceau parkban Claude Monet hat képet festett, hármat 1876-ban, amelyeket egy évvel később állított ki az impresszionisták tárlatán, hármat pedig 1878-ban.

Claude Monet: A Monceau-park

 

Claude Monet: A Monceau parkban

 

Claude Monet: A Monceau-parkban

 

 

Georges Braque is megörökítette a parkot.

 

Georges Braque: A Monceau-park

 

Munkácsy Mihály is festett egy képet a Monceau parkról.

 

Munkácsy Mihály: Este a Monceau parkban

 

 

A Montsouris park

 

A Montsouris park

 

 

A park nevének érdekes eredete van. A XVIII. században a közelében volt egy Moque-Souris nevű malom. Jelentése „egérbosszantó”. Az elhagyatott malmot már csak az egerek (souris) lakták. A Moque-Souris név alakult át a későbbiekben Montsouris-vá.

A park 154.640 m2 területű, és III. Napoléon kezdeményezésére Jean Charles Alphad mérnök tervei alapján készült el 1867 és 1878 között. A park mellett épült fel a Cité Universitaire nevű egyetemi campus, így a Montsouris park az egyetemisták kedvenc pihenőhelye.

A Montsouris parkot a biológiai sokféleség, szakmai szóval biodiverzitás jellemzi. A park növényekkel történő beültetését Párizs akkori főkertésze, J. P. Barillet-Deschamps végezte el. Jelenleg mintegy 1300 fa található a kertben, amelyeket 150 év során ültettek el. Több mint 140 fajtát képviselnek, és a legkülönfélébb földrajzi helyekről származnak: Ázsia, Észak-Amerika, Dél-Európa.

 

Egy csaknem kétszáz éves platán

 

A park látogatóinak egyik kedvence Júlia, az ausztrál fekete hattyú.

 

Júlia

 

A Montsouris park Jacques Prévert-t is megihlette.

 

A kert

Évmilliók és millió évek
Sem tűnnek elégnek
Elbeszélni azt ami
Az örökkévalóságban egy pillanat pillantása
Amikor átölelsz
Amikor átölellek
Egy téli reggel fényzuhatagában
A párizsi Montsouris parkban
Párizsban
A földön
Ezen a sárgolyón ezen a csillagon
(Fazekas István fordítása)

 

A park gyönyörű környezetet biztosít a zene ünnepén minden évben megrendezett hangversenynek.

 

A Pavilon és egy Chopin-hangverseny a Pavilonban

 

Henri Rousseau festményen örökítette meg a Pavilont.

 

Henri Rousseau: A Montsouris park a Pavilonnal

 

 

 

 

 

 

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Párizs legszebb parkjai – 2. rész”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés