Útibatyu • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Útibatyu

 

(a gyermekkor emlékezete)

 

Van, aki túl későn, más pedig korán,
de egy mindig a legjobb pillanatban:
az induláskor más nyom mindent latban
és semmi nem mérhető az út porán.

Sok kövér indok másoknak csalogány,
sovány vigasz didereg kitakartan,
csak a rongyos dac rá a semmi paplan,
s a becsület emléke sem halovány.

Érzi, a kor és a kór is idegen,
manapság azt méregetik hidegen,
hol a kiskapu, Ariadné, s spulni.

Lassan saját labirintusát rakva
észre sem veszi, hogy mikor is hagyta
azt a szép üveggolyót elgurulni.

 

 

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Útibatyu”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés