Sompolygó nyár • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Sompolygó nyár

Ez a nyár nemcsak dühödt meleget,
esőt, vihart is hozott eleget,
és, hogy már minden elvégeztetett,
hátrahagyott pár szürke felleget.
Most már elsompolyog, lomhán tűnődve,
hiszen úgyis folytatja majd jövőre.

Volt azelőtt is gondból épp elég itt,
mégis szívből szeretjük azt a régit.
No persze, mert a víg, fiatal évek
viharok közt is mind gyönyörű szépek.
Lehet, hogy most is olyan gyöngy az élet,
de egy öreg csak emlékekből élhet.

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Sompolygó nyár”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés