Komlós Attila | Észak-Európa – 23. Svédország – tradíció és kreativitás

Nagyvilág

Észak-Európa – 23. Svédország – tradíció és kreativitás

Észak-európai utazásunk következő országa a hazánknál megközelítőleg ötször nagyobb területű Svédország lesz. Norvégiával ellentétben nem fogjuk az egész országot bebarangolni, csupán néhány várost, pár műemléket, valamint más érdekességet látogatunk meg. Mielőtt útra kelünk, tekintsük át a legfontosabb tudnivalókat az országról!

Nils Holgersson a húszkoronás papírpénzen

Svédország a Skandináv-félszigeten terül el. Nyugati részén a Skandináv-hegység láncai emelkednek, legmagasabb pontja a 2123 méter magas Kebnekaise. A hegyvidék kelet felé, a Botteni-öböl irányába haladva fokozatosan alacsonyodik. Természeti értékekben különösen gazdag, a természet iránti tisztelet a svéd nemzeti érzés alapja. A természet- és környezetvédelem ügyének kezelése állami, sőt nemzetközi téren is figyelemre méltó.

A déli és délkeleti, mérsékelt éghajlatú, jobb talajviszonyokkal rendelkező sík terület az ország „éléskamrája”. Északon (Svéd-Lappföldön) a rénszarvastenyésztés jellemző. A hegyvidékeken az erdőgazdálkodás a domináns, a faanyagot a fa-, papír- és bútoripar hasznosítja.

Svédországot a huszadik században a béke és semlegesség jellemezte. Ennek köszönhetően az életszínvonal igen magas, a fejlett gazdasági rendszer széles körű szociális ellátórendszerrel vegyül.

A fa, a vízenergia és a vasérc adják a szűk belső piac miatt erősen exportorientált gazdaság nyersanyagbázisát. Az ipari kibocsátás majdnem 90%-a magánkézben lévő vállalatoktól származik, ezen belül a gépipar aránya eléri az 50%-ot. A mezőgazdasági termelés a GDP-nek csak 2%-áért felelős, illetve a munkaerőnek is csak 2%-át foglalkoztatja. Az ország gazdaságáról nem is kell sokat beszélnünk, elég megemlíteni olyan, hazánkban is fogalommá vált svéd világmárkákat, mint IKEA, Volvo, Scania, SAAB, Gripen, Electrolux, Ericcson, Astra Zeneca, Lindab, TetraPak. Fentiek mutatják, hogy a gazdaság cseppet sem egyoldalú, hiszen a bútorgyártástól a járműiparon, a gépiparon, a híradástechnikán, a gyógyszergyártáson és az építőiparon át a csomagolástechnikáig mindenben világszínvonalú termékekkel állunk szemben.

Nem csak a gazdaságban, hanem a kultúrában is óriásit alkottak és alkotnak ma is a svédek! A nyelvi elszigeteltség miatt a világban kevéssé ismertek a svéd írók, költők; ez az utóbbi évtizedben kezd megtörni, a fordítások révén sokan megismerhetik a svéd irodalom alkotásait. Különösen jelentős értéket képvisel a svéd gyermekirodalom, Lindgren meséit – köztük a Harisnyás Pippi-t – száz nyelvre fordították le. És persze ki ne ismerné és szeretné a Nobel-díjas Selma Lagerlöf hősét, Nils Holgerssont? A könyvben, melynek eredeti, teljes címe „Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországban”, az ország földrajza, néprajza, természeti szépsége mese formájában válik tananyaggá.

A film- és színházművészetben kiemelkedőt alkotó Ingmar Bergman amellett, hogy pályafutása alatt szinte uralta a svéd filmvásznat és színpadokat, a Svédországról külföldön kialakult képet is formálta. A komolyzenében, különösen a kórusművészetben, de a dzsessz terén is kiemelkedő értéket hozott létre Svédország. A könnyűzenei élet nagyszerűségét sem kell külön bizonygatni: ABBA, Europe, Ace of Base, Roxette, Cardigans – mind-mind svéd sikertörténetek. A svéd szórakoztatózene globális sikerreceptté vált, Svédország az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után a világ harmadik zene-exportálója. Mariah Carey, Britney Spears, Jennifer Lopez, a Backstreet Boys, Ricky Martin és sok más, jól ismert szupersztár mögött gyakran svéd kreatív csapatok, szövegírók, producerek állnak. Folytassuk tovább?

Stockholmi utca

Svédország a formatervezés nagyhatalma. Gondolták volna, hogy Stockholm az ipari- és lakberendezési formatervezés terén London és Milánó után a harmadik helyet foglalja el Európában? Ennek gyökerei a népművészetig, a tradicionális svéd iparművészetig és a 20. század elején kifejlődött „Swedish Grace” és „Swedish Modern” trendekig nyúlnak vissza. A középpontban az egyszerűség, a használhatóság, a világos színskála, a természetes anyagok használata áll, melyet egy teljesen sajátos, finom előkelőség, humor fűszerez.

A divat- és textilipar területén tevékenykedő alkotók munkáját nagy figyelem kíséri világszerte. Mivel Svédország túlságosan kicsi piacot jelent az ilyen művészi termékek számára, nehéz érvényesülniük. Inkább a középáras és olcsó árucikkeket forgalmazó sikeres üzletláncok a meghatározóak, közülük a Magyarországon is ismert H&M a legjelentősebb szereplő. A divattervezéshez szorosan kapcsolódó divatfotózás terén Svédország a világ élvonalában helyezkedik el, a művészeti ágat olyan alkotók neve fémjelzi, mint Frederik Lieberath, John Scarisbrick, vagy Martina Hoogland.

A svéd gasztronómia utóbbi másfél évtizedére a teljes megújulás jellemző. A korábban teljesen provinciális svéd ételkultúra tárt kapukkal várja az egész világról érkező hatásokat, és ezeket bátran alkalmazza, átdolgozza. Az egyre közkedveltebb nemzetközi szakácsversenyeken a svédek óriási sikereket érnek el. Ez a kreativitás és megújulás az ételek mellett kiterjed azok tálalására, az éttermek berendezésére, stílusára és hangulatára. Stockholmban az éttermi kínálat rövid idő alatt a város egyik legnagyobb nemzetközi vonzerejévé vált.

Mi lehet a magyarázata annak, hogy a szélsőséges természeti adottságokkal rendelkező, Európa perifériáján elhelyezkedő ország ilyen nagyot alkotott? A válasz erre, hogy mindig is gyorsak és rugalmasak voltak a külső hatások befogadásában, s azok saját céljaikra való felhasználásában. Minden téren – akár a gazdaságot, akár a kultúrát nézzük. Kreatív nemzeti kultúrájukat úgy is jellemezhetjük, hogy nagyobb kultúrákból átvett és tehetségesen ötvözött elemekből áll össze. Ennyi lenne a siker titka? Úgy tűnik igen.

(A szerző felvételei)

Következő rész

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Észak-Európa – 23. Svédország – tradíció és kreativitás”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés