A fenyőnek más karácsony jut, mint nektek
Nem nekik született Jézus, hanem az embereknek.
Szeretet ünnepén csattognak azok a fejszék,
Melyeknek szintén fából faragták a nyelét.
A jövő, amit egykoron oly tisztán láttam
Perzselődik, emésztődik a pusztító lángban
A tűzben, melyet a lelkem kétsége táplál
Mióta a jelenbe vetett hitem is végképp füstté vált