Holló Ervin
Megbékélés
Újra visszatért életembe ő,
A csodálatos nő.
Nem úgy, ahogy én szerettem volna,
De a sors így hozta.
A szörnyű felismerés
Meglepően tisztázva lett ex kedvesem,
Hirtelen felejtéssel gyötört engem teljesen!
Nem csalt meg ő egyszer sem,
A nagy Ő
Ő volt eddig az egyetlen nő,
Akit úgy éreztem, nekem szánt a teremtő!
Verset írtam neki, egy párat,
Egyedül
Életem ismét magányos lett,
Mert szerelmünknek valami véget vetett.
Vége van életem szebb napjainak,
A düh
Valaki volt a szakítás valós oka,
Nem úgy van, ahogy ő mondta,
Lehet, hogy ezzel kímélni akart,
Valaki más miatt
Megbántott az, akit a legjobban szerettem,
Egy másikat választott helyettem.
Nem vagyok már fontos a számára,
A trauma
Én azt hittem, hogy még visszaszerezhetlek,
Te a helyzetet nem így értékelted!
Innentől kezdődött a trauma,
369 nap
Mikor a Balatonnál voltunk telelni,
Azt hittem, nem vethet véget ennek semmi!
Az volt ott életem három legszebb napja,
Az új élet
Az életem újra szép és jó lesz,
Mire te eléred a 17. életévet!
Remélem, minél hamarabb megkapod tőlem ezt a könyvet,
A végkövetkeztetés
Szeretlek téged, de a vég ez: túl kell rajtad lépnem!
Mert különben túl nem élem!
Talán így lesz a legjobb neked és nekem,
Pihentető gondolatok
Az én drága egyetlen kicsikém
Már soha többé nem lesz az enyém!
Hiányzik és rossz nélküle,
Partnereink
