Amikor ez az írás megjelenik, már elmúlt december 6., a Mikulás-nap. Így most nyugodtan nézhetünk a múltba, például a száz évvel ezelőtti gyermek-ünnepre Pécs városában – amikor még nyoma sem volt a Télapó-ünnepélyeknek –, az akkori egyik kedvelt helyi napilap, a konzervatív-katolikus „Dunántúl” nyomán.
A mostani rész első dokumentuma ismét az országos zsidó-üldöző rendeletek egy újabb példányát tartalmazza. A szorgalmas zsidó-üldözővé vált pécsi lap természetesen most is örömmel közölte – ismét előző napi keltezéssel, „A kivételezett zsidóknak szűkebb és tágabb személyi köre van” címmel, „Új rendelet fogja össze a zsidókról szóló kivételezéseket” alcímmel, az MTI-re és a Budapesti Közlönyre hivatkozva, május 13.-án, egy szombati napon.
Az első idézet a lap május 6.-i számából való, és azt tükrözi, hogy az akkori pécsiek életébe hogyan avatkozott be közvetlenül a világháború. „Pécs város polgármesterétől 31.879/1-1944. C. szám. Hirdetmény az 1909-1914. évi születésű hadkötelesek sorozásáról.
Ha egy nevezetes egyéniség távozik el közülünk, sok barátja, ismerőse gyászolja, sokan emlékeznek rá szeretettel, tisztelettel, különösen akkor, ha sokirányú és eredményes tevékenységet folytatott, számos téren alkotott maradandót. Ilyen volt dr. Kiss Endre, sokunk barátja, kedves ismerőse.
Volt olyan írásom, amelyben a „boldog békeidők” 1914 előtti iskolatársi találkozójáról számoltam be. Most nézzük, milyen volt a két világháború közötti évek pécsi gyakorlata ilyen minden résztvevő által régóta várt alkalommal, egy másik középfokú oktatási intézménynél.
Mielőtt tovább mennék a pokol sötét bugyraiba a pécsi zsidóság tekintetében, nézzük meg azokat a más fontos cikkeket az újságból, amelyek jellemezték 1944. május első két hetét.
Itt az idő, hogy egyre jobban elmerüljünk a pokol sötét bugyraiban Pécsett is 1944-ből. Természetesen nem magunk határoztunk így, hanem a történelem.
A régi pécsi újságokat azért is érdemes olvasni, mert már a 19. század utolsó harmadától, a számtalan érdekes cikk mellett „öregdiákok” találkozóiról szintén számos tudósítást talál a mai olvasó. Ezek egyikét, a Pécsi Napló 1904. augusztus 23.-i számában „Iskolatársak 30 éves találkozója” címmel megjelent leírást idézem föl most.
Ahogy 1944 májusához értünk, a zsidóság számára a helyzet egyre tarthatatlanabb lett, és így volt ez mecsekalji városunkban is. Az egyre súlyosabb rendelkezések mellett olyan újságcikkek közlése is folytatódott, amelyek ő ellenük kívánták hangolni a népet, és ezzel igyekeztek jogossá tenni a központi és a helyi embertelen rendeletek tartalmát.
A náci Németország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, teljhatalmú magyarországi megbízottja, „Magyarország Ura” jellemző közéleti tevékenységéről szól a május 3-án megjelent tudósítás, amelynek címeit közlöm.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes
