Dr. Vargha Dezső, Author at Hetedhéthatár • Oldal 2 a 12-ből
Szerzői archívum

Dr. Vargha Dezső

Dr. Vargha Dezső írásai: 169
Dr. Vargha Dezső

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 47. rész

Haksch Lajosunktól (1862-1939) elbúcsúzván közöljük alap-kötete („A negyvenéves Pécsi Dalárda története /1862-1902/”) személyi adattárát, amely „A Pécsi Dalárda tisztviselőinek, tiszteletbeli-, alapító- és működő tagjainak időrendi kimutatása” cím alatt jelent meg. A táblázatot a következő fejlécek alatt közölte: folyószám, név, működési idő – mégpedig két oszlopban.

Pécsi Dalos Nap 2022-ben

A Pécs-Baranyai Kórus- és Zenekari Szövetség, a Magyar Kodály Társaság Pécs-Baranyai Tagcsoportja, a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület, a Szent Ferenc Plébánia rendezésében tartották meg a 2022. évi Pécsi Dalos Napot március 17-én. A résztvevők elsőként az Apáca utcai Pécsi Dalárda emléktáblájánál gyülekeztek. Az ünnepség 17.15-kor vette kezdetét, amikor a Testvérvárosok terei Általános Iskola tanulói népdal feldolgozásokat énekeltek.

Kertész Attila köszöntése 80. születésnapja alkalmából, avagy „Estéli nótázás 80”

Elsőként e sorok írójának le kell szögeznie: nagyon szeretem, becsülöm Kertész Attilát, akit nem nehéz szeretni, becsülni nemcsak életútjáért, hanem személyiségéért is. Amikor pedig megkaptam a meghívót 80. születésnapi hangversenyére, elöntöttek a vele kapcsolatos emlékeim. Ő jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Intézete Zenei Elméleti és Kórus Tanszéke címzetes egyetemi docense, óraadóként dalirodalmi repertoár ismeretet, tanári mesterséget oktat.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 46. rész

Haksch Lajos (1862-1939) a híres Pécsi Dalárda kortárs-írója alapvető művét, „A negyvenéves Pécsi Dalárda története 1862-1902)” című, „Az egyesület közgyűlésének megbízásából” alcímű, egyesületi kiadásban megjelent kötetét szerzője egyesületi titkárként jegyezte, és a kortárs pécsi Taizs József (1861-1936) könyvnyomdájában még ugyanazon évben kiadott könyvét számtalanszor idéztem – nem véletlenül!

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 38.

A korban közkedvelt liberális napilapunk, a Pécsi Napló (1892-1944) 1899. január 29.-i számának „Színház és Irodalom” rovatában nemcsak helybéli, hanem országos színházi hírek is helyet kaptak. Ennek példája „– Az új aradi színtársulat” című tudósítás, amely egy neves kassai (!) lapban megjelent fontos hírt tartalmaz.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 44. rész

A „változatosság kedvéért” ismét Haksch Lajos (1862-1939) érdekes soraival nyitok: „Három év gyümölcsszedését hordom ide halomba, hogy ezt nyújtsam föl utolsó étekfogásul giardinetto gyanánt a negyven évről szóló beszámolóm lakoma-asztalára.” Itt néhány magyarázat szükséges. Ennek a fejezetnek „Nyárutó” a címe, és az 1899-1901 évek dalárda-történéseit foglalta egybe.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 43. rész

A következő évben is tartott a lendület a kedvenc férfi-kórusunknál és a Zenekedvelők Egyesületénél, a város zenei életében. Nézzük erről Hakschunk bevezető (ismerős) gondolatait. „Még mindig tart a nyár, a Pécsi Dalárda napja még mindig forró sugarakat bocsát le a ’zeneváros”-ra (sic!), mely ennek a világító ’nap’-nak a ’föld’-je.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 37.

Az előző részben Hlatky László (1911-1982) akkori színigazgatónk színházi újság-indítási törekvését ismertettem 1942-ből. Ennek tükrében most vegyük számba, milyen újságok, kiadványok jelentek meg az 1870-es évek elejétől az 1970-es évek végéig színházi témával.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 42. rész

Összegzésként ismét forduljunk a mi jó öreg Haksch Lajosunkhoz (1862-1939), nézzük, mit írt ő erről. „Egybehangzó még ma is, több év múltán is, a vélemény, hogy a Pécsi Dalárda e vállalkozása merészségre, nagyságra fölülmúlja a mi műkedvelőink összes előző vállalkozásait, s legértékesebb emléke lesz ez a mi zenei életünknek minden időkre.

Ányos Laci nótaköltő (1881-1938) emlékezete

Ady Endre is az ő muzsikájából kapott ihletet A Baranya Megyei Levéltárban dolgoztam, amikor még az 1970-es évek közepén adományként hozzájutottunk Ányos Laci nótaköltő hozzánk beszolgáltatott hagyatékához – persze akkor még rendezetlen állapotban. A következő években rendeztem az anyagot, és besoroltam a levéltár zenei gyűjteményébe.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 41. rész

Az első rész végén az adminisztratív szervezkedésről szóltam, most térjünk rá a szakmai fölkészülésre. A lelkes Haksch Lajosunk (1862-1939) így írt erről. „A mű betanulása hangonként, a solo részletekkel (sic!) s a zenekar külön gyakorlásával február elejére készült el, amikor az együttes próbákat meg lehetett tartani a ’Hattyú’ teremben, ahol az érdeklődők egy korona belépti díjért ismerkedhettek meg a még készülőben lévő munkával.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 36.

Konzervatív napilapunk, a „Dunántúl” (1911-1944) az 1933. október 8.-i számában érdekes, színházi vonatkozású tudósítás látott napvilágot „Frontharcos művészest a színházban” cím alatt,  „Előkelő közönség, zsúfolt ház, tomboló tetszés, percekig zúgó tapsorkán,” illetve „Teljes sikerrel zárult a város legnagyobb társadalmi egyesületének nyilvános bemutatkozása” alcímekkel, október 7.-i keltezéssel.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 40. rész

Most hosszasan kell idéznem Haksch Lajos (1862-1939) sokat citált könyvéből („A negyvenéves Pécsi Dalárda története /1862-1902/”), mivel olyan esemény következik; amely zenetörténeti mérföldkő, kuriózum (és még sorolhatnám a fényes jelzőket) városunk kultúrtörténetében.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 39. rész

A jó tollú Haksch Lajos (1862-1939) sokat idézett könyvében számtalanszor írt ékes szólóan természeti képeket egyes fejezetek bevezetőjében. Amikor erről a két évről szóló részt vezette be, ismét így tett. Lássuk: „A nagy természetnek évszakokra osztott rendjét ismétli, másolja minden, ami az örök természettől való: az emberélet sajátságos négy szaka, a nagy természet e bámulatos kópiája, végzetszerüleg (sic!) találja új másolatát mindabban, ami embertől való. Az összes intézmények életfolyása folytonos változásait tükrözteti a tavasznak, nyárnak, ősznek és télnek.”

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 35.

Városunk akkori párton kívüli politikai napilapja (amint azt a „Baranya megye sajtó-bibliográfiája 1832-1984” című, Surján Miklós /1933-2012/ főkönyvtáros, könyvtár igazgató szerkesztésében, a Baranya Megyei Könyvtár és a Pannónia Könyvek 1992. évi kiadásában megjelent kötetéből megtudhatjuk), a Pécsi Közlöny (1894-1911) 1903. január 3.-i számának „Színház és művészet” rovatában a következő, „Tündérlak Magyarhonban” című írás látott napvilágot.



Archívum

Hozzászólások

DISQUS