Negyedik utazás (2. rész)
Arad
A Szabadság szoborcsoport megtekintése után felkerestük az egykori vesztőhelyet. Túl a Maroson, Arad és Új-Arad között, a vár előtti „Akasztófák mezején” 1849. október 6-án 9 bitófa állt. Reggel 6 óra után Pöltenberg Ernő, Török Ignácz, Lahner György, Knezich Károly, Nagy Sándor, Leininger-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly honvéd tábornokokon hajtották végre a halálos ítéletet.
A magyar nemzet megvásárolta a várostól azt a területet, ahol az akasztófák álltak. Barabás Bélának, a magyarság aradi vezetőjének kezdeményezésére 1881-től e helyen terméskő gúlán 3 méteres karcsú szürke márványoszlop áll. A talapzatban fehér márványtáblán a tizenhárom hős tábornok neve olvasható. A közelben sportpálya van, megemlékezésünket zavarta a labdarúgó-mérkőzés zsivaja.
Meghallgattuk Ady Endre Október 6. című versét:
Őszi napnak mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny a szentelt helyre,
Hol megváltott – hősi áron –
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.
Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára,
Oda hull az őszi rózsa,
Hulló levél búcsúcsókja;
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.
Útitársunk felolvasta Damjanich János imáját. Ismét idézek Jókai-Bródy-Rákosi emlékkönyvéből: „Damjanich utolsó éjjeléről egy nagybecsű irat is maradt reánk. Egy imádság ez, melyből az óriási ember gyöngéd érzelme, csöndes lemondása sóhajt felénk. Egy ima, melyből a férji szeretet egész melege árad reánk, melyben egy idegen szív magyar honszeretete buzog, melynek minden sorából e becsületes ember tiszta szívét, e rettenhetetlen hős egyenességét olvashatjuk. Íme az ima egész teljességében:
Mindenségnek Ura! Hozzád bocsátom esdeklésemet. A nőmtőli elválás rettentő órájában Te erősítettél engemet; adj erőt továbbra is, oh atyám! Hogy a kemény próbát, a becstelen gyalázatos halált, mint férfiú, erőtelten állhassam ki.
Hallgasd meg, oh fő Jóság, forró kérésemet! A viadalokban és csatákban te vezéreltél, oh jó Atyám, Te engedted azokat kiállani, s mentő karod némely kétes harczokban sértetlenül védett meg. – Legyen neved örökkön-örökké áldott. Oltalmazd Mindenható az én különben is szerencsétlen hazámat a további vésztől; lágyítsd szívét az uralkodónak a hátramaradt társak iránti kegyességre, s vezéreld annak akaratát bölcsességeddel a népek javára!
Adj erőt, oh Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy ő ama nekem adott szavát: „Sorsát hitének erejével elviselhetni” beválthassa.
Áldd meg Aradot – áldd meg a veszedelembe sodrott szegény magyar hazát!
Te ismered, oh Uram, az én szívemet, s lépteimnek mindegyike tudva van Nálad
Azok szerint ítélj meg kegyelmesen, s engedj a túlvilágban kegyes elfogadást találhatnom! – Amen!”
Négy tábornok halálos ítéletét Haynau – „kegyelemből” – golyóáltali végrehajtásra változtatta. Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid és Schweidel József reggel 5 órakor állt a kivégző osztag elé a vár északkeleti kapujától balra eső sáncárokban.
A Szózat eléneklése után itt is elhelyeztük koszorúnkat.
Máriaradna
A Maros völgyében, Lippa várossal szemben, a domboldalon 1552-ben a törökök elől menekülő lippai ferences barátok építettek kis fatemplomot. Az Itáliából 1668-ban hazatért nyolcvanéves bosnyák kereskedő, bizonyos Vitmossa György, Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló papírképet adományozott a templomnak. (Később megállapították: a kép a XVI. század elején készült az itáliai Bassano Remindini nyomdájában.)
Lippa 1695. évi török ostroma alkalmával a templom leégett – csak a Mária kép maradt épen. Ettől kezdve a képnek természetfeletti hatalmat tulajdonítanak. Több történet is szól erről:
Egy cselédlány el akarta lopni a képet díszítő drágakövet. Amint érte nyúlt, egész teste megbénult. Csak sokáig tartó imádkozása után tudott ismét megmozdulni.
A képhez imádkozók közül sokan nyerték vissza egészségüket. Hálából a meggyógyult testrészek ezüstből készített másolatát ajándékozták a templomnak. Ezek ma az oltár körüli falakon láthatók.
A ma is álló templom alapkövét 1767-ben helyezték el, és 1782-re készült el teljesen a templom. Felszentelésével sokáig vártak. Erre 1820. április 9-én került sor, Rudnay Sándor esztergomi érsek által.
A ferences rend kettőstornyú, barokk stílusú templomának hajója 59 méter hosszú, 16 méter széles és 21 méter magas. A főoltár carrarai márványból van. Angyali üdvözletet ábrázoló képét 1892-ben készítette Roszlovics Ignác festőművész. A templom orgonáját 1905-ben építették.
Hozzászólások