Antos Árpád írásai

Bármelyik utcán hagyjuk el a Dóm teret, hasonló épületek között haladhatunk. A róla elnevezett utca sarkán Bolyai János szembenéző arcmásának domborműve alatt kétnyelvű bronz táblákon ez olvasható:
„SEMMIBŐL EGY ÚJ MÁS VILÁGOT TEREMTETTEM”

A Hunyadi-kastély, ma a Bánáti Múzeum

1722–1765 között a várat teljesen felújították. Falaiba beépítették a Hunyadi-kastély megmaradt részeit. Vauban-rendszerű, csillag formájú, 9 bástyás vár jött létre 3 kapuval (Erdélyi, Bécsi, és Péterváradi.) Falai alatt a Béga vizével feltöltött sáncárok húzódott. 1738–39-ben pestisjárvány sújtotta a várost, több mint ezer ember esett áldozatául.

Utazásunk első részében Dél-Erdélybe a Bánságba látogatunk. Ezt a vidéket nyugaton a Tisza, északon a Maros, délen az Al-Duna határolja. Keleti oldala a történelmi Erdéllyel határos. Fő célunk az al-dunai hajókirándulás és a monarchia híres fürdőhelyének, Herkulesfürdőnek felkeresése volt. Innen a Szilágyságba látogatunk. Befejezésként ismét Kalotaszegen állunk meg és egyik legszebb templomával ismerkedünk meg.

Voronet falu mellett a hagyomány szerint Daniil remete fatemploma és remetelaka állt. Ezeknek ma már nyoma sincs. A község közepén kis dombon Stefan cel Mare fejedelem erődtemplomot emeltetett. A falak már nincsenek meg, de a templom áll. A bejárata feletti felirat szerint 1488. május 26. és szeptember 14. között építették „a jó Isten akaratából és Szent Daniil remete imádsága segítségével”. Alatta a „Szent ölelés” ikonja látható.

A Kárpátok keleti oldalán leereszkedve, gyönyörű erdős tájakon, bükk- és lucfenyők között haladtunk. A gerincről letekintve feltárult előttünk egy völgy, melyben a Moldovita folyó kanyarog. Leérve az azonos nevű falu közelében – ahol a Ciumirna patak a Moldovitába ömlik – a híres kolostorhoz értünk. A XIV. században itt fatemplom állt, melyet Alexander cel Bu fejedelem lebontatott és fallal körülvett kőtemplomot építtetett a helyére.

A közel másfélezer méteres magasságból sok hajtűkanyaros úton leereszkedve értünk a Kárpátokon túli Moldva északi területére, Bukovinába. A tájat körös-körül fenyves erdők borítják, hiszen még ezer méteren vagyunk. A hegyeket kanyargós, szűk völgyek szabdalják, az utak mentén kőgörgeteges patakok csobognak.

Erdély északi megyéjének központja a Tisza és az Iza folyók öblében fekvő szigeten, az ukrán határ közelében. A szomorúság városának nevezhetjük: a háború előtt ez volt az utolsó magyar város, ahol elbúcsúzhattak hazájuktól az orosz frontra indulók, vagy akiket később fogságba, kényszermunkára vittek a Szovjetunióba.