Hatodik utazás (1. rész)
Utazásunk első részében Dél-Erdélybe a Bánságba látogatunk. Ezt a vidéket nyugaton a Tisza, északon a Maros, délen az Al-Duna határolja. Keleti oldala a történelmi Erdéllyel határos. Fő célunk az al-dunai hajókirándulás és a monarchia híres fürdőhelyének, Herkulesfürdőnek felkeresése volt. Innen a Szilágyságba látogatunk. Befejezésként ismét Kalotaszegen állunk meg és egyik legszebb templomával ismerkedünk meg.
Aradon átutazva a magyaroknak gyászos emlékű kivégzőhelyet és az újból felállított Szabadságszobrot ismét megkoszorúztuk. (Részletes ismertetés a Hetedhéthatár 2006. január 13-i és január 27-i számaiban, az 55-56. cikkekben olvasható.)
Temesvár
A Bánság központja. Nagyvárosias jellege alapján hasonlít Budapestre. A sugárutak mentén a barokk, az eklektikus és a szecessziós stílusú paloták egy időben épültek. A Béga-csatorna – bár jóval keskenyebb a Dunánál – fővárosunkhoz hasonlóan 2 részre osztja a települést. Még egyező nevű városrészek is vannak: Ferencváros, Erzsébetváros, Józsefváros.
Temesvár a monarchia alatt Magyarország legmodernebb vidéki városa volt: 1857-től a Magyar Keleti Vasút Szegeddel köti össze. 1867-ben itt alkalmazták az országban először a gázvilágítást az utcákon. 1884-ben pedig a Fő téren bevezették a villanyvilágítást. Itt indult el Európában legkorábban – szintén 1884-ben – az omnibusz-közlekedés.
A várostól délre a Temes folyóval a Béga csatorna létesít kapcsolatot. 1763 után gróf Mercy Kolos táborszernagy építtette, lecsapolva a környék mocsarait. A 2-3 méter mély, hajózható vízi út és a vasút fellendítette a város kereskedelmét, kapcsolatot létesített a világ felé.
Bár az utóbbi évtizedekben óriási változások történtek a város arculatában – itt is megtalálhatók a panel-rengetegek – belvárosa sok részén őrzi régi hangulatát.
Temesvár jó hírét neves szülöttei is növelték: Itt látott napvilágot 1799. június 13-án Kiss Ernő és 1820. április 7-én Klapka György honvéd tábornok, Kós Károly építészmérnök-író 1883. december 16-án. Freidorfban (Szabadfaluban) született 1904. június 2-án Jonny Weismüller, ötszörös olimpiai úszóbajnok, aki az 1930-as évek Tarzan filmjeinek főszereplője volt.
Temesvár 330 000-et meghaladó lakosainak kb. 10 százaléka még magyar.
*
A Temes folyótól északra elterülő egykor mocsaras vidéken – a természet adta védettséget kihasználva – egy szárazulaton a rómaiak cölöpökre őrtornyot emeltek. Később, a X. században ezt megnagyobbítva, sűrűn levert cölöpökre földvár épült.
A középkori Bánság központjává 1177 körül vált Temes. Várát és várispánságát először 1212-ben – II. András idejében – említi egy adománylevél, Castrum Temesiensis néven. 1315-ben nevét Temesvárra változtatták. 1318 körül Károly Róbert kőből, négyszög alaprajzú várkastélyt építtetett. Falait kör alakú bástyák és a Temes vízével töltött várárok védte. A magyar királyság központja lett: Károly Róbert közel 20 évig innen kormányozta az országát. 1342-ben Temesvár a királytól városi rangot kapott.
Zsigmond király 1397-ben ide hívta gyűlésre a rendeket, a közeledő török veszély elhárításának megbeszélésére.
1441-ben I. Ulászló temesi főispánná nevezte ki Hunyadi Jánost. 2 évvel később erős földrengés pusztította el a várat. Hunyadi János nagy építkezésbe kezdett: nemcsak felépítette a kastélyt, hanem jelentősen meg is erősítette. 4 kaputoronnyal rendelkező vár jött létre. 1446-ban Hunyadi Jánost kormányzóvá választották. Kisebb fia, Mátyás, itt nevelkedett. Haláláig (1490) a Hunyadiak tulajdonában volt a temesi vár.
1458-ban Mátyás, 1492-ben Kinizsi Pál, temesi főispán innen indította hadait a törökök ellen.
Dózsa György jobbágyserege 1514-ben megostromolta a várat. Nem sikerült bevennie. Szapolyai János, erdélyi vajda csapataival leverte a jobbágyfelkelést. Vezetőiket válogatott kínzásokkal végeztette ki. A korabeli krónikák szerint Dózsa Györgyöt 1514. július 20-án izzó vastrónra ültették, kezébe tüzes vasjogart adtak, fejére forró vaskoronát helyeztek. Társait arra kényszerítették, hogy egyenek a megégett húsából.
Dózsa György megégettetésének vélt helyszíne
A kivégzés vélt helyszínén – a Mária téren – 1906-ban Temesvár város és lakossága emlékművet emelt. A kis dombon álló, 3 oldalán nyitott, kettős csúcsíves tetővel fedett belső térben Szűz Mária carrarai márványból készült szobra áll. Kiss György alkotása. Az épület hátsó oldalán elhelyezett szürke márványtáblán „Isten Anyjának a magyarok Védőasszonyának” sorból a magyarok szót Trianon után kivésték…
1552-ben Losonczy István temesi főispán – zsoldosai követelésére – a szabad elvonulás ígéretére a várat a török csapatoknak feladta. A törökök azonban legyilkolták a kivonulókat. A várost csak 1716. október 13-án – 164 év múlva – szabadította fel csapataival Savoyai Jenő.
(A szerző felvétele)
Hozzászólások