Negyedik utazás (3. rész)
Máriaradna templomának egyik oszlopába befalazva – török lovast ábrázoló festményben – szakajtónyi szikladarab, lópata nyomára emlékeztető mélyedéssel. Mellette a felirat:
„Im e török lovagolva, e helyre bejutni akarván,
Ménje patája nyoma megörökűlt e kövön.”
A templomban és környékén évente 3 búcsút tartanak: pünkösdkor, Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony napján. A kolostort 1727-1824 között építették.
Folyosóinak falát naiv festmények borítják. Azok a hívők készíttették és adományozták, akik a csodatevő kép segítségével szerencsésen megmenekültek egy-egy tragikus helyzetből.
Látni itt olyan festményt, melyen a gyermeket őrangyala mentette meg az autó vagy a vonat elgázolásától, vagy mentette ki az égő házból.
Guraszáda
Autóbuszunkkal tovább utaztunk a Maros völgyében. Egy pillantást vetettünk a magasba, a hegycsúcson ülő Solymos várának romjaira. (A csodás panorámát ígérő hegyet legközelebb megmásszuk!)
Guraszáda temploma
Egy útkanyarban, a mezőben hegyes tornyú kicsi templom tűnt fel. Guraszáda község szélén a XIV. század elején építették terméskőből. Az eredeti templom alaprajza négykaréjos. Hajója kisebb szoba nagyságú. A tetőgerincen huszártoronyként várbástyaszerű, zömök torony „ül”. Az épületet a XVI. században az országút felé egy előcsarnokkal megtoldották. A végére 25 méter magas, 3 ablakos, galériás, hegyes sisakú tornyot emeltek. Itt helyezték el 1668-ban a Brassóban készült harangját. A tetőket zsindely borítja, hangulatos képet biztosítva az évszázadok óta ortodox templomnak. A belső tér falai zsúfoltak a jó állapotban megmaradt XIV. századi freskóktól. Főként bibliai jeleneteket láthatunk, de megtaláljuk a Szent László legenda egyes jeleneteit is.
Vajdahunyad
Vajdahunyad felé közeledve messziről feltűnnek az egykori vasgyár kéményei, csarnokai. A XIX. század végén kezdték építését a környéken talált vasérc feldolgozására – közvetlenül a város lakóházai mellett-között! A szocialista rendszerben – a gigantománia jegyében – hatalmas iparteleppé fejlesztették. Számtalan kéménye ontotta a füstöt, a környéket fekete fátyollal borítva. A lakások ablakait nem lehetett nyitva tartani, a szabadban nem volt tanácsos mosott ruhát teregetni, mert mindenre lerakódott a szürke por. Ennek a szinte kibírhatatlan helyzetnek is vége szakadt 10-15 évvel ezelőtt: a rendszerváltozás után a gyáróriást már nem volt gazdaságos tovább üzemeltetni. Sok ezer munkást szélnek eresztettek. A város és környéke lakói munkanélkülivé váltak – de legalább levegőjük tisztább lett. Az épületek, kémények, csarnokok maradtak. A város feletti szirtfokról – ahol kirándulásunk célja, a Hunyadi család ősi fészke emelkedik – a látványképet rontja. Pedig a gótikus várépítészet gyöngyszeme – melyet Mikszáth Kálmán a „várak királyá”-nak nevezett – szebb környezetet érdemelne.
A Zalasd patak mély medre feletti csúcson az első várat a tatárjárás után építették. A XIV. század végén Serbnek, az oláhok vezérének (kenézének) 3 fia volt. Vajk kitűnt vitézségével, hűségével. Szolgálataiért Zsigmond király 1409. október 18-án kelt oklevelével Hunyad várát Vajknak adományozta. Az okirat külön megemlítette Vajk akkor 2-3 éves fiát, a későbbi Hunyadi Jánost. 1414-től a család a „Hunyadi” nevet használta.
Hunyadi János – ma így mondanánk: sikeres katonai és politikai életpályát futott be. A szerb Lazarevics udvarából Zsigmond király közvetlen környezetébe kerülve, őt elkísérte külföldi útjaira, hadjárataira és részt vett a vadászatain. A királyi udvarban szerzett ismeretei és egyénisége alapján gyorsan emelkedett a „ranglétrán”. Zsigmond utódja, I. Albert 1439-ben szörényi bánná nevezte ki. 1441. februárban I. Ulászló Hunyadi Jánost Ujlaki Miklóssal együtt erdélyi vajdává tette. Nemsokára megkapta a temesi ispáni, a nándorfehérvári főkapitányi és a székelyek ispáni méltóságát is. I. Ulászló halála (1444. november 10., várnai csata) után az országgyűlés 7 főkapitányt választott, köztük Hunyadi Jánost.
Amikor a rendek megbizonyosodtak I. Ulászló haláláról, királyként ismerték el a születése óta (1440. február 22.) a német III. Frigyes császár udvarában élő V. Lászlót, azzal a feltétellel, hogy Magyarországra hozzák. III. Frigyes azonban nem adta ki a gyermekkorú királyt.
A rendek válaszként 1446. június 6-án Rákos mezején az ország kormányzójává választották Hunyadi Jánost, a király kiskorúsága idejére. Ő volt az, aki a főurak által kiállított banderiális hadak helyett zsoldos seregeket toborzott. (Nagy segítője volt ebben Kapisztrán János ferences szerzetes.) A költségeket kezdetben maga viselte, később az országgyűlés által kivetett adókból fedezte. Őt nevezhetjük a korszerű honvédelmi rendszer megalapozójának.
Hozzászólások