Negyedik utazás (5. rész)
Vajdahunyad ötszög alakú várudvarába lépve, jobbra a csúcsíves ajtón és lépcsőkön a gótikus lovagterembe érünk. Öt, nyolcszög alakú vörös márványoszlop két részre osztja. A zárókövek liliomos díszítése arra utal, hogy az építész francia lehetett. Itt középkori fegyvereket láthatunk. Az egyik oszlopfő kőszalag díszítése latinul arról tudósít, hogy építését 1452-ben, Hunyadi János idejében fejezték be. A szomszédos ajtó felett Hunyadi-címer. Csigalépcsőjén az emeleti Országházba jutunk. Ezt is Hunyadi János építtette. Tanácskozásokat tartottak itt. A patak felőli oldalán külső pihenő folyosót építettek gótikus ablakokkal, 4 kiugró, hegyes sisakos zárterkéllyel. Több emelet magasságú támfalak tartják őket. Távolról ez a legszebb része a várkastélynak. A terem falain Bethlen Gábor korából, európai politikusok arcképeit láthatjuk.
Visszatérve a várudvarra, balra indulunk. A nyitott folyosót – a Mátyás loggiát – Szilágyi Erzsébet építtette. A hagyomány szerint itt lakott a király. A folyosón freskótöredékek: Hunyadi János születésének legendáját mesélik el. Pár lépcsőn át az 1446-ban – szintén Hunyadi János idejében – elkészült gótikus várkápolnába érünk. A szentély közepén a kormányzó szarkofágjának másolata áll. Oldalt gótikus ülőfülkék sorakoznak. A mennyezet zárókövén a Hunyadi-címer látható.
Tovább haladva a Kisasszonyok szobájába jutunk. Ezt a palotarészt Bethlen Gábor alakíttatta ki úrhölgy vendégei fogadására. A régi kaputornyon áthaladva, a Schulek-Steidl által 1874-ben épített neogótikus árkádos folyosóra érkezünk. A Dieta-terem felé haladva a Kapisztrán toronyba jutunk. Itt megcsodáltuk a gótikus kályhát, melyet Szilágyi Erzsébet és a Hunyadiak, valamint Mátyás magyar és cseh királyi címerei díszítenek. A falat hatalmas szőnyeg borítja a várkastély távlati képével. Kedves figyelmesség volt, hogy e teremben reneszánsz lant-muzsikát hallgathattunk korhű jelmezbe öltözött előadótól. Az Országház-terem jó akusztikáját kihasználva, xilofonon hallottunk középkori dallamokat.
Kisétáltunk a város felé szép kilátást nyújtó Tüzér-bástyára. Balra tekintve a látvány nem volt szép: az egykori vasmű pusztuló gyárkéményei, kohói tűntek szemünk elé. Vajon meddig csúfítják a csodás tájat ezek a szörnyű épület-torzók?
Déva
371 méter magas hegye már az ókorban lakott volt. A dákok emelte erősítést a rómaiak tovább építették. Neve valószínűleg a római Decivadá-ból származik. Oklevélben 1269-ben fordult elő Déva neve. 1307-től László, erdélyi vajda birtokolta, akinek olyan hatalma volt, hogy Ottó, magyar királyt a várba zárta és elvette tőle a koronát. A XV. század közepén Déva 56 falu központja volt. Ezekkel együtt kapta Hunyadi János birtokul a várat. A jól védhető erős vár sokáig szolgált börtönül.
1556-ban Izabella királyné itt tartotta fogva a kegyvesztett Dobó Istvánt, Eger hős várkapitányát és családját. Ma is látható az a cella, melyben az erdélyi unitárius vallás megalapítója, Dávid Ferenc raboskodott 4 és fél hónapig 1579-ben és halt meg november 15-én. Őt az erdélyi országgyűlés ítélte élethossziglani várfogságra. Az a tanítása volt a bűne, mely szerint Jézus nem Isten, hanem ember. Ezért nem kell imádni, csak példáját követni.
1580-ban a leromlott várat Geszthy Ferenc építtette újjá. 1605-ben osztrák csapatok kezére került. A következő évben Nagy Albert – Bocskai vezére – kiéheztetéssel a megszállókat a vár feladására kényszeríttette.
A vár birtoklásának fontosságát jelzi az 1607. évi országgyűlés határozata, mely megtiltotta, hogy magántulajdonba kerüljön. Előírta a döntés, hogy az ország fejedelmének kell birtokolnia. 1687-ben a császári csapatok ismét elfoglalták. II. Rákóczi Ferenc csapatai fél évig ostromolták, sikertelenül. 1752-től újból az erdélyi fejedelmek birtokolták. 1784-ben Hora és Kloska oláh lázadók elől menekülő nemeseknek nyújtott a vár védelmet. Az 1800-as évek elejére a vár ismét leromlott állapotba került, hadászati jelentőségét elvesztette. Pusztulásnak indult. Berendezéseit, ajtóit, ablakait és kövei egy részét a környék lakói elhordták, házaikban beépítették. 1817-ben I. Ferenc király rendeletével helyreállították és ismét osztrák csapatokat állomásoztattak benne.
A szabadságharc seregei körülvették a várat és 1849. május 29-én feladására kényszeríttették Kudlich főhadnagyot és 200 katonáját, szabad elvonulásukat biztosítva. Augusztus 19-én a lőporraktár felrobbanása következtében a vár épületei, falai leomlottak, maguk alá temetve 150 honvédet. Azóta pusztul.
Hozzászólások