Negyedik utazás (7. rész)
A várhegyről leérkezve látogatást tettünk a dévai Szent Ferenc nevelőotthonban. Déva a trianoni elcsatolásig szellemi-művelődési és egyházi központ is volt. 1920 után ez megszűnt. A ferences kolostort bezárták. A II. világháború után tovább romlott az itt élők – különösen a magyarok – megélhetése. Az elmúlt 25 évben a környező bányák bezárása miatt tömegek váltak munkanélkülivé. Sok magyar külföldre ment dolgozni. Gyermekek maradtak árván, vagy szüleik eltartani őket nem tudták, nem törődtek velük.
Déva: Böjte Csaba gyermekotthona
Ezt a kilátástalan helyzetet ismerte fel Böjte Csaba autóvillamossági szerelő, aki elhatározta: igyekszik a nehéz sorsú gyerekeket megmenteni, felnevelni, szakmára tanítani és elindítani a sikeres élet irányába. Döntésében közrehatott édesapja sorsa, aki több évig volt börtönben rendszerellenes versei miatt.
Böjte Csaba elvégezve a teológiát, ferences szerzetes lett. 1991-ben rendtársaival leverte a lakatokat a romos kolostor ajtóiról. Helyi lakosok segítségével, kitartó munkával felújította az épületeket. Először pár árva gyermeket fogadtak magukhoz. Az intézmény híre rohamosan terjedt. Sok magyarországi magánszemély és vállalkozás segítette adományával a nemes célt. Alapítvánnyá alakultak. Ingatlanokat vásároltak Szovátán, Nagyszalontán.
Gyermekotthonokat rendeztek be és tartanak fenn. 2005 májusában a moldvai Perecsinben lerakták egy iskola alapkövét, ahol a csángó magyar gyerekek oktatását tervezik.
Ma már több mint 700 erdélyi gyermekről gondoskodik a dévai Szent Ferenc Alapítvány.
Bejártuk a gyermekotthon háló- és tanulószobáit, közösségi helyiségeit. Beszélgettünk a nevelőkkel, gondozókkal. Csoportunk a gyerekeknek édességekkel kedveskedett. Öröm volt látni jó nevelésüket, igazi magyarságukat.
Hazaérve, az utazásunkból megtakarított jelentős összeget átutaltuk az Alapítvány magyarországi képviseletének.
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár
Erdély történelmi fővárosa. Traianus császár a dákokkal 105-106-ban vívott sikeres csatája után „Apulum” néven alapított e helyen katonai és közigazgatási központot. A honfoglalás után a Gyula nemzetség székhelye lett. Püspökségét Szent László alapította. Azóta Erdély római katolikus püspökségének székhelye. A tatár pusztítás után gyorsan újjáépítették a várost. Hamarosan az erdélyi fejedelmek székvárosa lett. 1622-ben Bethlen Gábor itt alapította híres főtanodáját, melyet a török betörés előtt 1658-ban Apafi Mihály Nagyenyedre költöztetett. Az egykori kollégium épülete ma is áll a vár területén.
1715-1735 között III. Károly császár megépíttette a csillag alakú – Vauban-rendszerű – hét bástyás, erőddel is ellátott hatalmas területű várat. Bem tábornok seregével 5 hónapig ostromolta, sikertelenül. Az erődítmény falai mögött több fontos egyházi és közintézmény, katonai rendeltetésű épület található ma is.
A nyugati kapun belül találjuk a görögkeleti katedrálist. Szomszédságában, a vár délnyugati sarkában a római katolikus püspöki palota és a Szent Mihály székesegyház áll. Az 1009-ben emelt kis templom helyén építették a XII. század végén. Erdély legjelentősebb romanika kori egyházi épülete. A tatárjárás lerombolta és még abban az évszázadban kétszer égett le. A gyulafehérváriak kitartó hittel és szorgalommal mindig újjáépítették kissé változtatva rajta. Mai alakját 700 év alatt kapta. Ennek következtében több stílus ötvöződik benne.
Főkapuját és tornya két emeletét Széchy András püspök építtette 1320-1340 között. A legnagyobb átalakítást, építést Hunyadi János idejében érte meg a székesegyház. A Kormányzó újíttatta fel gótikus stílusban a szentélyt. Hunyadi János emeltette a torony felső részét. A bejárat feletti főpárkányt már Bethlen Gábor helyeztette fel. A reneszánsz kort az 1512-ben elkészült „megholtak kápolnája” képviseli. Itt tették le a temetési szertartás előtt az elhunytak koporsóit. Lászai János humanista főpap építtette, aki 1489-től erdélyi főesperes volt. Ezért róla nevezték el. A Szent Anna kápolna szintén a XVI. század elején épült. A Boldogságos Szűz Mária életnagyságú szobrát a XIV. század elején fából faragták. A nyugati homlokzat III. Károly rendeletére, barokk stílusban készült. A sekrestye is barokk.
A székesegyház jelentős erdélyi személyiségek nyughelyéül szolgál. A szentély előtti baloldali oldalkápolnában János Zsigmond fejedelem szarkofágja áll. Közelében a fal mellett édesanyja, Izabella királyné nyugszik. Itt van Báthori András fejedelem kirabolt sírja is. Az oldalfalban Martinuzzi Fráter György síremléke látható. Erdély történelmének egyik legjelentősebb – tetteiben vitatható – alakja ez a pálos szerzetes. A gyermek János Zsigmond gyámja volt. 1542-ben Erdély kormányzója lett. Vezetése alatt 1544-ben a tordai országgyűlés rendezte Erdély és Magyarország viszonyát, és ezzel létrejött az Erdélyi fejedelemség. Fráter György a Habsburgok szövetségét kereste Erdély Magyarországgal történő egyesítése végett. Ezt annak érdekében tette, hogy egy esetleges török támadás során ne váljék az ország hódoltsággá. Ugyanakkor kereste a kiegyezést a törökökkel. Ezért az osztrákok árulónak tartották és alvinci kastélyában 1551. december 17-én meggyilkoltatták.
(A szerző felvételei)
Hozzászólások