Negyedik utazás (19. rész)
Csík-Somlyó
A közel félmillió búcsús, a rendező ferences barátok kérése szerint, a három úton hagyta el a Somlyói-nyerget. Aki tehette, betért a csíksomlyói kegytemplomba.
A ferencesek a mai Csíksomlyón a XIV. század közepén telepedtek le. 1400-ban a pápától engedélyt kaptak rendház alapítására. Az első templomot, Hunyadi János marosszentimrei győzelme tiszteletére – a hadvezér anyagi támogatásával -1442-1448 között építették. 1444-ben IV. Jenő pápa levélben hívta fel a település lakóit, nyújtsanak segítséget a kolostor építésében. Mátyás király és Szapolyai János adományokkal járult az építéshez. A kolostor 1530-ra készült el.
A templomot a XVIII. század végén lebontották. A ma is álló, Boldogságos Szűz Máriáról elnevezett kegytemplomot 1802-ben kezdték építeni és teljes elkészülte után, 1876. augusztus 20-án szentelték fel.
Az egyhajós, 2 tornyos, barokk stílusú épületet 22 méter magas dongaboltozat fedi. A bejárata feletti timpanonban a csodatevő Mária szobor másolatát helyezték el. Az eredeti a főoltár mögött több méter magasban kialakított falfülkében áll. Talán ez a világ legnagyobb kegyszobra: 227 centiméter magas. Hársfából faragta ismeretlen művész, talán egy ferences szerzetes. Szakértők szerint 1510-1520 között készülhetett. Szűz Máriát ábrázolja. Alakját aranyos sugárkéve veszi körül. Erről nevezik „Napba Öltözött Asszony”-nak. Fején hármas korona van kereszttel. Körben 12 csillagból álló koszorú. Jobb kezében jogar, bal karján a koronás gyermek Jézus ül. Lába alatt Holdba mintázott torz emberi arc: talán Áriust ábrázolja, aki 440 körül tagadta Mária istenanyaságát.
A szoborral az évszázadok során sok csoda történt. Ezek közül a legismertebbet Orbán Balázs írta le: „1690-ben két tatár rontott be a templomba, egyik szekerczéjével akarta elhasítani a szobrot; de keze azonnal elszáradt; így járt a másik is, ki láncsáját emelte a szent szoborra; és a török pasha belépvén, midőn e szent szoborra tekitett, annyira el volt bűvölve, hogy a többi tatárokat kikorbácsolván leborult és imádkozott a szent szobor előtt.”
A jeles néprajzkutató szerint a szobor beszélt a hívekhez, halottakat támasztott fel, haldoklókat gyógyított meg, nyomorékokat tett egészségesekké, vakok nyerték vissza szemük világát. „Ha Csíkot vész fenyegette, a szent szobor előre bús fájdalmas arczot öltött és könnyezett.”
A szobor nyakán és arcán sérülések láthatók. Keletkezésüket szintén csodával magyarázzák:
A XVII. században egy tatár kán el akarta vitetni a templomból, de olyan súlyossá vált, hogy 6 ökör sem tudta a szekeret megmozdítani. Ekkor dühében kardjával a szobor arcára, nyakára ütött. Karja azonnal megbénult.
Számos más csodatételt is feljegyeztek a szoborral kapcsolatban. Kialakult az a hagyomány, hogy aki megérinti lábfejét, annak az a kívánsága teljesül, amire akkor gondol. A zarándokok gyakran hosszú sorokban állnak, hogy a szobor elé járulhassanak. Szokás a templomi zászlók nyírfaágát a szobor lábához érinteni, majd hazavinni és vízbe állítani. Ezután annyi imát kell a családnak naponta elmondania Máriához, ahány levele van az ágnak. A levelek lehullásával az imamondási kötelezettség megszűnik. Ha ezt betartották, a család egészségéért szóló fohász teljesült.
Az egyház 1798-ban „Csodatevő, segítő Szent Szűznek” nevezte el a szobrot. A kegyszobor jobb oldalán Szent István király, balról Szent László szobra áll, 1905-től. Osztrák mester alkotásai.
Az 1848-ban készült főoltár körüli falakat beborítják a hálaadások márványtáblácskái. Előttük bal oldalon a Labarum áll. A szószék 1835-ből való. Oldalán a Szentlélek eljövetelének képe és a 4 evangélista alakja.
A templom melletti kolostor az évszázadok során a környék fontos oktatási, művelődési központja volt. Kájoni János (1629-1687) tartományi főnök, botanikus és egyházzenész összegyűjtötte az erdélyi katolikusok énekeit, és az általa alapított nyomdában készült könyvben (Cantionale Hungarco-Latinum) 1676-ban kiadta. A könyv ajánlásában a szerző ezt írta: „Édes hazámnak akartam szolgálni.” Kájoni János szobra az 1773-1779 között épült kolostor kerengős udvarában középen áll. A kolostor nagy értékű könyvtárában ősnyomtatványokat is őriznek.
Hozzászólások