Ötödik utazás (2. rész)
Érsemjén
A Martinovics-féle összeesküvésben betöltött szerepe miatt Kazinczy Ferenc 1794-ben börtönbe került. Szabadulva 1806-ban megnősült. Népes családja lett. A Zemplén megyei Kisbányácskára vonult vissza. A község feletti dombot – ahol a háza állt – Széphalomnak nevezték. A gyönyörű táj alapján Kazinczy Ferenc javaslatára az egész község nevét erre változtatták. A kolerajárvány áldozata lett, s 1831. augusztus 23-án itt halt meg. Születése 100. évfordulójára a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére sírja fölé dór stílusú mauzóleumot emeltek.
Nyelvünk megújítására már a XVIII. században voltak próbálkozások. Igazi sikereket azonban csak a Kazinczy Ferenc körül található írók, költők értek el. Kazinczy az irodalmi élet szereplőivel élénk levelezést folytatott, terjesztette nyelvújító javaslatait. Sok fiatalt is megnyert céljainak, lassan vezetőjüknek tekintették őt.
A nyelvújítók célja: a magyar nyelvet új szavak és szólások által szépíteni, gazdagítani. Ennek során felújítottak régi szavakat, tájszavakat irodalmivá tettek, sok új szót alkottak.
Sajnos Kazinczy mozgalmában akadtak negatívumok is a szóalkotásban. Olyan torz szavak jöttek létre, melyek hangzása, megértése nehézkes volt. Kazinczy és társai következetesen kitartottak elveik mellett. A XIX. század közepére kialakult a ma is használatos magyar irodalmi nyelv. Íróink és költőink pár évtizeddel később a Kazinczy Ferenc vezette nyelvújítók által megszépített nyelvezettel írták gyönyörű hangzású műveiket:
„Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?”
(Petőfi: A Tisza)
1960-ban a szép tiszta magyar beszéd és nyelv szolgálatának elismerésére Péchy Blanka színművész Kazinczy-díjat alapított.
Nagykároly
A mai város közelében állt a honfoglalás után épült Kaplony monostora. Az e nemzetséghez tartozó Károlyi család temetkező helye, sírboltja ma is áll a síkságon. Az egész környék a család birtoka volt. Már Károly Róbert idejében jelentős településsé fejlődött, önálló vásártartási jogot kapott a királytól. 1700-tól közel 200 évig Szatmár megye székhelye. Lakosai ma is fele részben magyarok.
A Károlyiak Mátyás király idejében – 1482-ben – kastélyt építtettek, melyet a XVII. században vizesárokkal ellátott várrá alakítottak át. A XIX. század végén neogótikus stílusban építették át, és angol kerttel vették körül. A II. világháború alatt és után több célra használták, de nem tartották karban. Rendkívüli módon leromlott. Felújítása megkezdődött, de félbeszakadt. A ma iskolának otthont adó épület látványa alapján elképzelhettük, hogy milyen pompás lehetett új korában. A melléképületek, az istállók még ma is romosak.
A parkkal szembeni utca sarkán álló étterem-italbolt épülete egykor a Szarvas fogadó volt. Petőfi Sándor ennek emeleti teraszáról pillantotta meg a kertben sétáló Szendrey Júliát. A következő napon – 1846. szeptember 8-án – az itt tartott megyebálon ismerkedtek meg. A költő szobra emlékeztet az eseményre.
A közelben Kaffka Margit írónő (1880-1918) szobra áll, aki a róla elnevezett utca egyik házában született.
A piarista gimnáziumban végezte az első 4 osztályt Ady Endre. Az épület falán emléktáblája látható.
Károli Gáspár esperes 1529 körül született a városban. (Meghalt 1591-ben Göncön.) Nevéhez fűződik az 1590-ben elkészült és 3 kötetben kiadott teljes magyar bibliafordítás. Művét a nyomtatás helye után „Vizsolyi Bibliá”-nak nevezik. A református kertben álló szobránál Reményik Sándor versével emlékeztünk:
A fordító
Károli Gáspár emlékezetének
Alkotni könnyebb: a szellem szabad,
A képzelet csaponghat szerteszét,
Belekaphat a felhők üstökébe,
Felszánthatja a tenger fenekét,
Virágmaggal eget-földet bevethet,
Törvénnyé teheti a játszi kedvet,
Zászlóvá a szeszélyt, mely lengve lázad,
S vakmerőn méri Istenhez magát…
Az alkotás jaj, kísértetbe is visz
A fordítás, a fordítás – alázat
Fordítni annyit tesz, mint meghajolni,
Fordítni annyit tesz, mint kötve lenni
Valaki mást, nagyobbat átkarolva
Félig őt vinni, félig vele menni.
Az, kinek szellemét ma körülálljuk,
A Legnagyobbnak fordítója volt,
A Kijelentés ős-betűire
Alázatos nagy gonddal ráhajolt.
Látom: előtte türelem-szövétnek,
Körül a munka nehéz árnyai:
Az Igének keresd magyar igéket.
Látom, hogy küzd: az érdes szittya nyelv
Megcsendíti-e Isten szép szavát?
És látom: győz, érdes beszédinek
Szálló századok adnak patinát.
Ó, be nagyon kötve van Jézusához,
Félig ő viszi, félig Jézus őt.
Mígnem Vizsolyban végül megpihennek,
Együtt érve el egy honi tetőt.
Amíg mennek, a kemény fordítónak
Tán verejtéke, tán vére is hull,
De türelmén és alázatán által
Az örök Isten beszél – magyarul.
Nagymajtény
A Nagykároly közelében elterülő síkság szomorú esemény színhelye volt. A II. Rákóczi Ferenc által 1703-tól vezetett felkelés több évig tartó sikeres csaták után 1710-re kifáradt. Az osztrák csapatok több csatát nyertek, mint a kurucok. A magyarok vezetői között árulók is akadtak. Pestis tizedelte a katonákat. A seregek ruházatára, felszerelésére a pénz elfogyott. A fejedelem hiába várt segítséget az orosz, a török és a francia udvartól.
Gróf Pálfy János császári tábornagy levelet küldött Károlyi Sándornak, a kuruc csapatok fővezérének. Békekötést ajánlott, 10 pontba foglalva követeléseit. II. Rákóczi Ferenc elutasította, de híveit felmentette hűségesküjük alól. Lengyelországba ment, ahol az orosz cárral kívánt találkozni, hogy segítségét kérje. Távozása után Pálfy és Károlyi megegyeztek, és a rendek szatmári gyűlése 1711. április 25-én elfogadta a békekötés feltételeit. Április 30-án I. József császár képviselőivel aláírták a szatmári békét. A következő napon a nagymajtényi síkságon a kuruc csapatok – kb. 12 ezer katona – Károlyi Sándor vezetésével letették a fegyvert.
A domaházi vasútállomás közelében kőobeliszk emlékeztet az eseményre. (Az oszlopon a keltezés téves.) Megkoszorúzása után kuruc dalokat énekelve gondoltunk a hősökre.
Hozzászólások