Ebben az évben már eddig is számos évforduló adott lehetőséget a Magyar Postának megemlékezésre, bélyegkibocsátásra. Ezekről lapunk korábbi számaiban is írtunk. Az események, évfordulók egy része egyúttal emlékévként is szerepel nemcsak a magyar, hanem az egyetemes kulturális életben. Így volt ez J. Haydn tiszteletére vonatkoztatva – evvel kapcsolatos magyar bélyegkiadásról ez évi 4. számunkban számoltunk be –, és így Jean Cauvin vagy ahogy a magyarság névhasználatában, köztudatában él: Kálvin Jánossal kapcsolatban is.
Szamovolszky Ödön: Horvai János szobra
A 2009. május 22-én forgalomba hozott magyar Kálvin emlékbélyeget Oláh György tervezte, aki 1975-ben a finnugor kongresszusra kiadott bélyegével kapcsolódott a magyar bélyegtervezőkhöz, jelenleg pedig már tizedik alkalommal. Munkái közt voltak figyelemre méltók, magunk részéről az EUROPA-CEPT és a R. Wallenberg-bélyeget emelnénk ki. Meghatározó, jellegzetes stílusjegyeket nemigen találunk nála, jelen bélyege is merőben különbözik a korábbiaktól. Karcokból, foltokból áll össze a Kálvin-portré.
A kiadás alkalmi bélyegzőjén a Kálvin Emlékév hivatalos emblémája szerepel.
A III. díjat nyert mű
Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt c. versének sorait hadd idézzük a magyar bélyegkiadás kapcsán:
„Hiszed, hogy volna olyan-amilyen
magyarság, ha nincs – Kálvin?
Nem hiszem.”
A francia származású, 1509. július 10-én Noyn-ban született Kálvin egyházszervező, teológiai tanítása vallástörténeti szerepén túl a magyar életnek részévé lett: „kálvinizmus” nélkül történelmünk – nemzeti függetlenségünk –, kultúránk – magyarnyelvűségünk – se alakult volna úgy, amint.
A Kálvin-szobor
Az 500. évforduló kapcsán a 100 évvel korábbit, az 1909. évit sem érdektelen felidéznünk pécsi vonatkozása miatt. Városunk szülötte: Horvai János szobrászművész 1908-ban egyedüli magyar művészként részese a reformáció 400 éves emlékére hirdetett nemzetközi művészeti pályázatnak Genfben. A kálvinizmus eszméjét szoborban megörökítendő 500 ezer frankos genfi pályázaton 61 (16 francia, 15 német, 9 olasz, 8 angol, 5 svájci, 3 belga, 2 orosz, 2 amerikai, 1 magyar) művész közül a kizárólag művészekből álló zsűri Horvai János művét III. díjjal tüntette ki. Horvai emlékművének főalakja az egyszerű, magas talapzaton a mennybe tekintő Jézus Krisztus; a talpazat alján középütt a gondolataiba mélyedő, szigorú arcú Kálvin. Az alapzat két oldalán: Luther és Zwingli, valamint a reformáció 8 kiemelkedő hőse, köztük Bethlen Gábor. Az emlékmű hátoldalán, a talapzaton a négy evangélista. Az egész szoborműben a Horvaira annyira jellemző líraiság az uralkodó.
Horvai Jánosnak élete végéig leghőbb vágya volt, hogy egyszer megcsinálhassa azt a Kálvin-szobrát, amellyel annak idején olyan feltűnést keltett. (Kicsinyített mása Genfben, múzeumban bronzbaöntötten látható, idehaza Krisztus-alakja változatban, síremlékként a Kerepesi-temetőben a Gerbeaud-család, valamint dr. Fonyó János sírszobraként szerepel.)
Hozzászólások