1.
A Zrínyi park
A Medvednica és a Száva síkjának találkozásánál, fontos közlekedési útvonalak metszéspontjában terül el Horvátország fővárosa, Zágráb. A Napóleon idején csupán 7000 lakost számláló város fejlődése a vasút kiépülését követően vett lendületet, a XIX. század második felében. Az Osztrák-Magyar Monarchia hangulatát idézi a vasútállomástól északra elterülő városrész, tágas parkjaival, elegáns épületeivel s a főtérrel. A hegyoldalra felkúszó régi városrész barokk házai, a színes tetejű Szent Márk-templom, a Tkalčićeva vendéglői a békés kikapcsolódás helyszínei.
A Nemzeti Színház
Zágrábi barangolásunkat a vasútállomásnál kezdjük. A jellegzetes, „Monarchia korabeli” állomásépületből kilépve – hasonlót láthatunk például Kaposváron, vagy Pécsett – az első horvát király, Tomislav lovasszobrát pillantjuk meg. A hosszú, árnyas fákkal szegélyezett parkban áll a Műcsarnok épülete, amely 1896-ban Horvát-Szlavónország pavilonja volt a budapesti Ezredévi Kiállításon, majd a kiállítás lebontása után itt építették fel újra. Továbbhaladva a parkban az Akadémia épületét láthatjuk. A park északi részén egy rendkívül szép kovácsoltvas zenepavilon található, tőle nem messze pedig egy meteorológiai házikó mutatja a várható időjárást. Ha egyenesen folytatnánk utunkat, a főtérre érkeznénk, de mi e helyett kis kitérőt teszünk, azért, hogy további érdekességeket fedezzünk fel.
A Mimara
Rövid séta után megérkezünk a Nemzeti Színházhoz. Épületét a Monarchia-szerte ismert bécsi építész-páros, Hellmer és Fellner tervei alapján emelték. A színházat körülölelő téren áll a neoreneszánsz stílusú iparművészeti múzeum, rendkívül gazdag bútor, kerámia, üveg, textil és játékgyűjteményével. A szomszédos Roosevelt-tér nyugati oldalán található a Mimara múzeum, ahol a világhírű műgyűjtő-házaspár, Ante Topić Mimara és felesége, Wiltrud Mimara által adományozott kincsek tekinthetők meg, többek között Raffaello, Velázquez, Goya, Rembrandt festményei.
Jellasics szobra
A Frankopanska-n végighaladva az egykori római út nyomvonalán épült, közel hat kilométer hosszú Ilicára érünk. Nevét onnan kapta, hogy annakidején a fazekasok az itt folyó patak agyagos medréből szedték az ilovačát, az agyagot. Az Ilica szép házainak földszintjén kis üzletek és vendéglők várják a betérőket. Az utca Zágráb központjába, a pompás épületekkel és kávéházakkal övezett Jelasics-térre vezet. A tér középen Jellasics bán lovasszobra áll, azonban mióta 1991-ben, a 44 évig tartó „száműzetés” után újból felállították e helyen, kivont kardjával már nem Magyarország, hanem a tenger felé mutat.
2.
A piac
Utunkat a Jelasics-térről folytatjuk, ma a felső, régi városrészt fogjuk felfedezni. Előbb azonban teszünk egy kis kitérőt a Vlaška utcán, hogy megnézhessük August Šenoa szobrát. A modern alkotás egy hirdetőoszlopnak támaszkodva jeleníti meg a híres horvát írót, aki művei helyszínéül gyakran választotta Zágrábot.
A Székesegyház
A felső városrészben először a kéttornyú, gótikus stílusú Dómot keressük fel. A templomban számos alkotás utal közös történelmünkre: a főoltárnál a templomalapító Szent László királyt és Szent Istvánt ábrázoló domborműveket láthatunk, a mellékhajóban a törökök zágrábi bevonulását megakadályozó Erdődy Tamás páncélját és fegyvereit tekinthetjük meg. A templom mellett a középkori városfal bástyái magasodnak.
A Tkalčićeva
Miután a templom előtti téren álló Mária-szobrot is megcsodáltuk, a Dolac, azaz a piac felé haladunk tovább. Az árusok a piros napernyők alatt friss gyümölcsöket és zöldségeket kínálnak. A felső piactéren látható a horvát „népi hős”, Petrica Krempuh szobra. Innen néhány lépésnyire található a Tkalčićeva, Zágráb hangulatos régi utcája, kávéházakkal és vendéglőkkel – a helyiek és a turisták kedvelt találkozóhelye. A középkortól egészen 1892-ig iparosok dolgoztak ebben a városrészben. Az itt folyó patak vize malmokat hajtott, a patak mentén tímárházak sorakoztak. Az egykori iparosnegyed régi faerkélyes házai közül egy-kettő ma is megtekinthető.
Az aranyműves lánya
Fölfelé haladva, a város egyik legromantikusabb helyéhez érünk. A IV. Béla uralkodása idején szabad királyi várossá lett Zágráb középkori városkapujának boltíve alatt található a Mária-kegyhely. Az itt látható szentkép az 1731-es földrengést és pusztító tűzvészt sértetlenül vészelte át. A kép csodatevő ereje hívők sokaságát vonzza, a kegyhelyen mindig sok gyertya ég. A városkapu legendáját August Šenoa Az aranyműves lánya című regényében dolgozta fel, a kapu vár felőli oldalán látható karcsú szobor az aranyműves legnagyobb kincsét, leányát ábrázolja.
A Szent Márk templom
A várnegyed középpontjában áll a Szent Márk templom. Nevezetessége Közép-Európa egyik legértékesebb gótikus kapuja, míves kőfaragásokkal, szobrokkal. 1880-ban készült színes tetején balról Horvátország, Dalmácia és Szlavónia, jobbról pedig Zágráb címerét láthatjuk. A templom környékén levő kis utcák barokk házaikkal hangulatos séták helyszínei lehetnek. A sétát követően a felső és az alsó városrészt összekötő – Budapestihez hasonló – siklóval mehetünk le az Ilicára, majd vissza a Jelasics térre.
(A szerző felvételei)
Hozzászólások