– avagy egy modern történelem-lecke…
A Toblino-tó
Mai úti célunk Trentino székhelye, a középkori hangulatú Trento városa. Mielőtt megismerkednénk a várossal, nézzünk egy kicsit körül Észak-Olaszország e szép tartományában. Európa belseje és a Földközi-tenger közötti híd szerepét tölti be, a középső részén húzódó Adige-völgy ma is rendkívül jelentős közlekedési útvonal. Területén a Keleti-Alpok vonulatai húzódnak, a hegyek között rengeteg patakkal és folyóval. Területén közel 300 tó vize hullámzik – nem véletlenül szokták „kis olasz Finnországnak” nevezni a vidéket. Az emberi kultúra nyomai az őskortól nyomon követhetők. A múlt talán leglátványosabb emlékei a várak és kastélyok sokasága. Az egyik legérdekesebb vár Toblinoban található, a hasonnevű tóra épülve. A középkori hangulatot helyi folklóregyüttesek, zenekarok és énekkarok idézik meg.
Trento, Dóm tér
Trento a római kor óta folyamatosan lakott település. Központja a Dóm tér, a tridenti zsinat üléseinek helyet adó katedrálissal, a festett homlokzatú reneszánsz Palazzo Geramiával, s a Palazzo Pretorio égbe szökő tornyával.
Trento
Miután körülnéztünk a téren, rövid sétára indulunk a belvárosban. A – mondani sem kell tökéletesen középkori hangulatú – Mazzurana utcán haladunk végig, majd jobbra fordulunk a színház, a Teatro Sociale irányába. Itt található a 2000. nyarán megnyílt Tridentum múzeum, ahol nem csupán a római kori város feltárt maradványait lehet megtekinteni, hanem átfogó képet kaphatunk arról, hogy miként éltek az emberek kétezer évvel ezelőtt. Megismerhetjük a freskókészítés technikáját, a felhasznált anyagokat és stílusokat – Pompejiből és Franciaországból származó illusztrációkkal. Itt megfordul a múzeumokról szinte mindannyiunkban meglévő kép: a kiállított régi edények, pénzérmék, használati- és dísztárgyak nem önmagukban vannak jelen, hanem a korabeli életmódot, a társadalmi tagolódást, a mindennapi életet elénk táró bemutató illusztrációjaként. Itt valóban érezni azt, hogy a történelem nem kizárólag csatákból és békekötésekből, királyok uralkodásának évszámaiból, és holt tárgyakból áll, hanem az egymás mellett élő emberek mindennapi életéről legalább annyira. A várost az időszámítás előtti első században alapították – mint ahogy annyiszor láttunk már erre példát, stratégiai szempontból igen fontos helyen – az Adige völgyében. Aki északról dél felé kívánt eljutni, vagy viszont, csak ezen a természet által kijelölt útvonalon tehette. Komoly erődítmény állt itt, két párhuzamosan épített magas fallal. A városban 4-5 méter széles, szilárd burkolatú utakon lehetett közlekedni, a gyalogosok számára széles járdák épültek. Az utak alatt remekül funkcionáló csatornahálózat vezetett. Az épületek követték az elterjedt római stílust, nem egy esetben pazar mozaikdíszítéssel vagy freskókkal látták el őket. Nem hiányzott a padlófűtés sem, ami a téli hűvös időszakban biztosította a megfelelő komfortérzetet. Nos e kiállítóhelyen ilyen épületmaradványokat lehet megtekinteni: a feltárt 600 négyzetméteres területen egy utca részlete valamint több épület alapfala rajzolódik ki. Látható a ház udvara, a konyha, a mellékhelyiség, a kiszolgálóhelyiség, mellette egy kisebb, geometrikus mintájú padlóval burkolt előtér, amiből egy 36 négyzetméteres, mozaikkal díszített ebédlő nyílik. A ház mellett nagyobb udvar terül el, majd egy vörös téglával borított kisebb udvar következik, kúttal a közepén. Végül egy kereskedelmi célt szolgáló kis épület áll, mellette üvegkészítő műhellyel, közvetlenül az utca mellett.
A mai belváros alatt feltehetően a római város maradványai teljes egészében megtalálhatóak. A tervek szerint összesen 15 helyen fog épülni hasonló bemutatóhely. A múzeumokat egy útvonalra kívánják felfűzni, a látogató a szakszerűen elkészített tájékoztató anyagok segítségével átfogó képet kaphat nemcsak a régi város szerkezetéről, az utcahálózatról, hanem a régi Trento lakóinak életéről is.
(a szerző felvételei)
Hozzászólások