Dr. Szánthó Őrsike
Dr. Szánthó Őrsike alkotmányjogász-kutató. Jogi tanulmányait Budapesten az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1999-ben fejezte be „summa cum laude” eredménnyel. 1999-ben felvételt nyert az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola PhD képzésbe, amelyet 2002-ben abszolvált. A jogász doktoranduszok országos publikációs versenyén 2002-ben II. díjat ért el tudományos munkájával. 2003-tól a Magyar Tudományos Akadémia kutató jogásza. Számos publikáció szerzője, az egyetemen sikeres szemináriumokat, előadásokat tartott. Jelenlegi kutatási témája a parlamenti beszédjog. A jogász kutatóval a parlament folyosóján beszélgettem.
Doktornő! Miért a beszédjogokat választotta kutatási témának?
 |
| Dr. Szánthó Őrsike |
A parlamenti beszédjog stratégiai üzemág. Éppen ezért, még az egyetemi tanulmányaim idején elgondolkodtam azon, hogy a parlamenti beszédformák közül általánosságban csak az interpellációkra figyelnek, a többi beszédformát egyáltalán nem dolgozták fel tudományosan. Még senki sem vállalta, hogy éveken át, ülésnaponkénti rendszerességgel, reggeltől estig végigjegyzeteli az összes felszólalást, majd feldogozva, alkotmányjogi relevanciákkal ellátva helyezi méltó tudományos rendszerbe azokat. Így például az ún. 2 perces felszólalások feldolgozásának is első, egyetlen forrása vagyok.
Kérem, jogi-rendszertanilag jellemezze ezeket!
Megfigyeltem, hogy a Parlament funkciói (törvényhozás, ellenőrzés, kormányzati-szervezetrendszeri, külügyi/hadügyi, direkt politikai, egyéb) nemcsak történetileg különülnek el, hanem kitermelik a hozzájuk tartozó, adekvát parlamenti felszólalástípusokat is, és fordítva, az egyes felszólalástípusok – mint a szólásjog önállósult intézményei – „felkeresik” a dialógus állományuknak leginkább megfelelő parlamenti funkció formákat. A Házszabály alapján: vita közben korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő 2 perces hozzászólásra kérhet szót. Ez a viszonylag redukált megfogalmazású kvázi válaszadási jogosultság jelenti ma a tulajdonképpeni szakmai vitát egy törvényjavaslat felett. A parlamenti szakmai kommunikáció legjava a 2 perces.
Hogyan funkcionál egy ilyen felszólalás?
Szerintem a képviselői beszédjog – mint anyajog – legnaturálisabb formája a 2 perces. Képviselői alapjogként funkcionál, hiszen nem kell előre bejelenteni a szókérést – nem is lehetne, ez a rögvest jelleg lényege, így előre megírt szöveg és egyeztetési kötelezettség sem lehet. Nincsen tárgymegjelölési kötelezettség, nincsen címzetti kör és írásbeliség sem terheli a képviselőt. A vita alatt korlátlan számban lehet 2 percesre jelentkezni, a felszólalás nincs frakcióbeli pozícióhoz kötve. A forgó párbeszédek pedig lehetetlenné teszik a „vesztes fél” kategória kialakulását.
Kihasználják az előnyeit egy ilyen szabad formájú beszédnek a képviselők?
Mindenképpen. 2 percezés alatt halljuk általában először a képviselőt hivatása szerinti hozzászólásban. Itt derül ki, milyen szakember valaki. Ilyenkor oldódik az egyébként igen szigorú frakciófegyelem, amely szintén a szakmaiságnak kedvez. Egyetlen 2 perces felér egy miniszteri expozéval, annyi tény- és érvanyagot tartalmaz (bár sok „original ötlet” szakértő kollégáktól származik). További előny, hogy az Alkotmány alapján képviselő a képviselőtársához nem intézhet kérdést, interpellációt… Tehát a képviselőtárs felé nem él a parlamenti ellenőrzés eszköztára. Ezt a nonszensz helyzetet oldja a 2 perces lehetőség, ugyanis 2 percesben kérheti a képviselő az akkor és ott jelenlévő kollégája véleményét.
Jó ez a sok beszéd, vita? Sokan vitaparlamenttől tartanak – szemben a munkaparlamenttel.
Többen az Országgyűlés patomechanizmusaként értékelik a vitát, én azonban úgy gondolom, a XX. század második felétől egyre erősödő végrehajtóhatalom tükörfogalmaként intézményesedik a szintén erős ellenőrzési igény és ezzel együtt a gazdag beszédjog-tartomány, amely – szerintem – az ékesszólású képviselő diszkurzív demokráciába vetett hitét tükrözi. Megfigyelhető az is, hogy az egyes beszédformákra szakosodók verbális közösséget alkotnak, hiszen más a szövegszerkezete egy 2 percesnek, egy interpellációnak vagy egy napirend előttinek.
Bizonyára van javaslata a 2 percesek vonatkozásában!
Elgondolásom szerint ki lehetne adni a törvény megjelenésével egy időben a hozzá tartozó 2 percesek dialógus-állományát. Egy-egy átfogóbb törvény esetén hasznos lenne egybelátni az indokokat és cáfolatokat. Ez bizonyosan elősegítené a társadalmi megértéskapuk megnyitását.
Hozzászólások