Négyesfogathajtó világbajnokság
A 110 ezer lélekszámú Kecskemét 600 éves múlttal, fennmaradt hagyományokkal rendelkező, de egyben modern, gazdag Bács-Kiskun megyei székhely adott otthont a fogathajtás királyának tekinthető XVII. Négyesfogathajtó Világbajnokságnak augusztus 4-8. között. Hazánk 1971-ben úttörőként rendezte a sportág első Európa-bajnokságát Budapesten. Ezután 1978-ban Kecskeméten, 1984-ben pedig Szilvásváradon zajlott rangos világesemény. Minden esetben magas színvonalú versenyt rendeztek, és kiváló sportsikerek születtek. Ugorjunk vissza az időben 26 évet: Kecskemét, 1978. augusztus vége, IV. Négyesfogathajtó Világbajnokság. Összetettben világbajnok Bárdos György, ezüstérmes Fülöp Sándor, bronzérmes Muitty Ferenc. Csapatvilágbajnok: Magyarország − Bárdos, Fülöp, Papp. Bronzérmes Anglia, melynek csapatában szerepelt Fülöp edinburghi herceg, akinek kocsija felborult. A herceg ebben az időben a Nemzetközi Lovasszövetség elnöki posztját töltötte be. Záróbeszédében többek között a következőket mondta: „Köszönetet mondok a maratonpálya építőinek, annak ellenére, hogy ott felborultam. Mindenkinek minden jót kívánok.” Ezen a világbajnokságon a 36 kilométeres maratonversenyen a legjobb külföldi Michael Freund (NSZK), aki a 7. lett − azonos a 2004-ben összetett világbajnok német versenyzővel.
Most térjünk vissza a jelenbe: csodálatos magyar siker 2004. augusztus elején a felújított kecskeméti Széktói stadionban. A Dobrovitz József, Kecskeméti László, Lázár Zoltán összeállítású csapat aranyérmet, Lázár Zoltán pedig egyéniben a német Michael Freund mögött ezüstérmet szerzett. Csapatban utoljára a húsz évvel ezelőtti szilvásváradi vb-n született hasonló magyar siker, egyéniben pedig legutóbb a mostani maratonhajtás során kiesett Bozsik József állhatott dobogóra, aki 1996-ban harmadik lett Waregemben.
Menjünk sorba a 2004. augusztusi eseményeken. A világbajnokságra 18 ország 52 fogata nevezett. Az 1988-tól számított 8 vb valamennyi egyéni világbajnoka és világbajnokcsapata starthoz állt. A küzdelemben öt egyéni világbajnok (összesen 8 aranyérem tulajdonosa) és öt világbajnokságot nyert csapat indult.
Az összetett verseny első száma a díjhajtás volt. A pálya 100×40 m méretű. A díjhajtó négyszögben előírt program szerint, az elhelyezett betűknél kell fordulni, ütemet váltani, megállni, hátratolatni, nyolcast vagy kört fél kézzel hajtva leírni. Mind a négy lónak azonos ütemben, megegyező tartásban és harmóniában, azaz tökéletes szinkronban kell haladni. A feladatok végrehajtásán kívül a fogat szépségét, kiállását a lovak küllemét, a felszerelés eleganciáját is értékelik a bírák. Nagyszerűen sikerült a magyarok számára az első szám, ugyanis megelőzve a belgákat és németeket csapatban 82,56 hibaponttal az élre kerültek. A csapatban Kecskeméti László a német Michael Freunddal holtversenyben a negyedik lett (39,36 hibaponttal), Lázár Zoltán pedig 43,20 hibaponttal hatodik. Dobrovitz József 12., de az ő eredménye nem számított bele a pontversenybe. A díjhajtást a szintén volt vb-aranyérmes belga Felix Brasseur nyerte, aki készséggel válaszolt kérdéseimre:
Az első nap eredményei mennyire befolyásolják a végső sorrendet?
Sok múlik az első, a díjhajtás versenyén, amiből már következtetni lehet a végső sorrendre. A mostani eredménnyel azt hiszem, önök és én is elégedettek lennénk. (50%-ban igaza lett, mi nyertünk, de ő csak negyedik lett.)
Milyennek tartja a maratoni pályát, összehasonlítva az 1996-ossal, amikor világbajnok lett?
A holnapi maratonpálya jóval nehezebb az 1996-osnál, és rendkívül nehéz nap vár a hajtókra. Előre nem lehet jósolni, bármi megtörténhet. A maratonra egyébként az egyik lipicai lovam cserélni fogom.
*
A második versenyszám a maraton, ez a lovak idomítottságán kívül az állóképességüket, bátorságukat is próbára teszi. A maraton összesen öt szakaszból áll, amelyek hossza nem lehet több 22 kilométernél. A cél az, hogy minél gyorsabban, a verőlécek érintése nélkül, az előírt módon hajtsanak végig az akadályokon a versenyzők.
Kecskeméti hibázott néhányat, de nem lógott ki a trióból. Dorovitz a nyolcadik legjobb produkciót nyújtotta. A legjobb teljesítményt Lázár Zoltán nyújtotta, aki a hatodik lett és összetettben feljött a negyedik helyre. A legjobb teljesítményt a holland Candron nyújtotta, aki tíz helyet előreszökkenve összetettben átvette a vezetést, mögötte honfitársa, De Ronde végzett. Az összetettben a sorrend így alakult: a német Michael Freund a második és a belga Felix Brasseur a harmadik.
A harmadik, utolsó és általában legidegfeszítőbb versenyszám az akadályhajtás, hiszen ekkor dől el a verseny végeredménye. A versenyzők feladata, hogy a legalább 70×120 méteres pályán a legfeljebb 20 − közöttük összetettek is lehetnek − kapuból álló akadályt hibátlanul teljesítse, vagyis a kapukat ne érintsék, a rájuk helyezett labdák ne essenek le. Az 500-800 méter hosszú pályát nemcsak hibátlanul, hanem az előírt alapidőn belül kell teljesíteni.
Az első magyar csapattag, Kecskeméti László hibátlant nyújtott. Az alapidőn belül, verőhiba nélkül teljesítette a pályát. Dobrovitz volt a következő magyar, két verőhibával, tíz büntető ponttal zárt. Az utolsó magyar az összetettben éremesélyes Lázár Zoltán következett. Hibátlanul lovagolt, de biztonságra törekedve idő túllépésért 5,5 hibapontot kapott. Ezután a háromszoros világbajnok Shardon három verőhibát vétett, amit nem túl sportszerűen a VIP egyes tagjai felhördüléssel fogadtak. Majd a mosolygó német Freund professzori lovaglást mutatott be, kétséget kizárva, hogy Kecskeméten ő a legjobb.
Szanyi Tibor államtitkár és Mondok József, Izsák polgármestere jóvoltából a VIP páholyból könnyen szóra bírtam Németh Imre Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztert.
Miniszter Úr! Ön kellemesebb helyzetben volt itt, mint minisztertársa, Gyurcsány sportminiszter a két korábbi világbajnokságon, mert most szép magyar siker született. Érdemes volt ide jönni?
Kecskemétre mindig érdemes jönni, hiszen a magyar agrárium fellegvára, sokszor megfordulok itt. Nagyon örülök a magyar sikereknek. Ez azt jelenti, hogy jó úton halad a magyar lósport. Bízom benne, hogy a jövőben a mostanihoz hasonló, esetleg még szebb sikereket ér el. Jó volt a szervezés, és örülök, hogy ilyen sok embert vonzott az esemény.
Balogh Lászlótól, a szervezőbizottság elnökétől a következőt kérdeztem: Elnök Úr! Most beszéltem Németh miniszter úrral. Ő nagyon elégedett a szervezéssel és az eredménnyel. Ön is elégedett, annak ellenére, hogy nem jött össze a két arany, amiről délelőtt beszéltünk?
Ne legyen maximalista. Bevallom önnek, nem számítottam két aranyra. Ez is csodálatos eredmény. Örülök, hogy sikerült a szervezés, ez volt az első olyan világbajnokság, amely közbeszerzési pályázattal bonyolódott, amit a Szféra nyert. Örülök, hogy kicsinek bizonyult a stadion, ez azt jelenti, hogy sokan a lósport szerelmesei.
Michael Freund-tól, a világbajnoktól a következőt kérdeztem: Ön lett Kecskemét hőse. Mit gondol, minek köszönhető a sikere?
Minden az ember fejében dől el. Úgy érzem, tiszta fejjel sikerült versenyeznem az utolsó napon.
*
Fogathajtás − A XVII. kecskeméti Négyesfogathajtó Világbajnokságra jelent meg Váczi Ernő szerkesztésében a Mezőgazda Kiadó szakkönyve. A remekmű szerkesztője a hajtás, mindenekelőtt a fogatkultúra fejlődését, fogatformák alakulását ismerteti. A tárgyaltakat szellemesen egészíti ki neves személyiségeknek a lóval, a fogattal, hajtással kapcsolatos kisebb történeteivel, anekdotáival. Számomra különösen érdekes rész a fogatba szánt csikó türelmes, a fokozatosság elvein felépülő idomításának leírása. A könyvet érdemes elolvasni, mivel a lovassportok között hazánk ebben a szakágban vívott ki egyedül nemzetközi tekintélyt.
Hozzászólások