Káplár László születésnapján, december 8-án a pécsi Dominikánus Házban találkoztak azok, akik az ötvenévesen eltávozott újságíró kolléga és jó barát emlékére létrehozott alapítvány tevékenységében közre kívánnak működni. (Többen előre jelezték, hogy a fizikai távolmaradás ellenére lélekben ott lesznek a rendezvényen.)
Az összejövetel kezdetén az erdélyi származású, Pécsett élő Morvai Ferenc játszott kavalon, mindenki örömére – ezzel emlékezve arra, hogy Káplár László is, amikor csak tehette, megszólaltatta furulyáját. Majd Szijártó István, Káplár László volt középiskolai osztályfőnöke (kaposvári Táncsics Gimnázium) emlékezett tanítványára és az egykori osztályra.
Bogádi Kis György így foglalta össze azt, ami ezt követően történt: „L. Csépányi Katalin elmondta a gyülekezetnek, hogy amikor az alapítványt kitalálta és szerette volna a beleálmodott szándékot valami szép, tiszta emberséget sugárzó, romolhatatlan anyagba öntött szoborszépséggel megjeleníteni úgy, hogy az a Jó Ember Díj lényegét szavak nélkül is kifejezze, nem tudott más művészre gondolni, csak arra a világcsavargóra, Judit Hagnerra, akit ma már jobban ismernek Párizsban, mint Ibafán. Nem ő mondta a szobrászt annak, hanem én fordítom így, mert szavai fölébresztették bennem a csipkelődő, kaján kisördögöt, talán mert irigyeltem, hogy olyan szép szavakat talált hozzá. De amikor elért hozzám a terem végébe, ahol ültem, az a közreadott, tenyérről tenyérre vándorló bronzkéz és megéreztem rajta a kezek melegét, olyasféle érzés nyomta el bennem az oktalankodás vágyát, amilyen vándorló őseinkkel fejet hajtatott a pusztán, a sámánok tüzeinél. Megéreztem rajta a varázslat mögött a varázsolót. Mint ahogyan L. Csépányi Katinak is szavát szegte az élmény, amikor visszakerült hozzá az a már nem tárgy: a simogató, a segítő, a megtartó kezeknek az a szakrális szimbóluma.”
Szijártó István
Az alapítvány célja: irodalmi és kulturális értékek megőrzése, védelme, a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, ápolása, a magyarországi kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, tehetséggondozás, a család támogatása.
Az alapítvány a névadó személye előtt tisztelegve létrehozza a Jó Ember Díjat – melyet évente egyszer ad ki a kuratórium döntése alapján. A díjátadás időpontja minden évben április végén lesz, a Zengőn nyíló bánáti bazsarózsa virágzásának idején. A kuratórium elnöke Dankházi Lajos (Budapest), tagjai: Králik Ivánné (Pécs), Kurucz Gyula (Pécs), L. Csépányi Katalin (Pécs), Tárkányi Béla (Debrecen).
Aki egyetért az alapítványi célokkal és támogatni kívánja működését, az az
50800104-11096568
számú bankszámlaszámra utalhatja át azt a pénzösszeget, amellyel hozzájárul az alapítványhoz.
Hozzászólások