A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztálya (TGSZ) ezt a félezer éves törökkori pincét választotta rendhagyó évadnyitó ülése helyszínéül 2013 január 30-án.
A váci lakos László Gyula TGSZ titkár, mint házigazda, köszöntette a mintegy harminc megjelent szakosztályi tagot.
A gasztronómiának Vácott különös jelentősége van, ahogy Galeotto Marzio, Mátyás király krónikása megénekelte. A váci püspökök „gasztrikus foglalatosságokban lelték örömüket”. Egyesek kedvenc levesük miatt teknősbékát tenyésztettek, mások békacombot sütögettek. A dunai „horgászszerencsét” úgy mutatták be Mária Terézia császárnőnek, hogy férjével, a lotharingiai herceggel együtt 200 kilós vizát (ami akkor még előfordult magyar területeken a Dunában) fogattak, persze csalással: élve lopták a hálójukba, de a kifogáskor már nem élt. László Gyula beszélt azokról, amiben első a város: itt áll az ország egyetlen diadalíve, ami Mária Terézia császárnő és magyar királynő fogadására épült; az első vasútvonal (1846), az első gőzhajó Budapest és Vác között közlekedett. Mai világhírű különlegessége a Memento Mori múzeumában elhelyezett, eredeti ruhákban és koporsókban megtekinthető múmiák… S persze sok más látnivaló, templom, múzeum és Bormúzeum – mesélte az újságíróknak.
A Remete Pince
A Dunakanyar egyik legbékésebb, műemlékekben gazdag, ám kalandos sorsú 35 ezres lakosságú városkája a közel ezer éves Vác, Pest megye ötödik legnagyobb lélekszámú települése, amely elnyerte a Kultúra magyar városa büszke címet. Van olyan mondás, hogy Vác a Dunakanyar szíve. Egyik változat szerint nevét egy Vácz nevű középkori remetéről kapta.
Első királyunk Szent István szervezte itt az első püspökséget, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. A püspökök a környék földesurai is voltak, de a váci püspökök ráadásul mindig komoly befolyással voltak az aktuális uralkodókra, ezek közül is kiemelkedik a 14-15. században Báthori Miklós, a 18. században Eszterházy Károly és Migazzi Kristóf). Ebből a korból származik majd „a váci püspök elintézi” mondás.
A szakosztályi titkár tájékoztatója után Elek Lenke, a TGSZ elnöke beszámolt a 2012-es év legfontosabb turisztikai eseményeiről. A turizmus sokrétű iparág – húzta alá – sok mindentől függ, például a meggondolatlan döntések következményeiről is. A nemzeti légitársaság megszüntetését több ország is megbánta már, mint például Svájc. A MALÉV szintén ilyen rossz döntés következtében szűnt meg, bánja a nemzetgazdaság. Ugyan az Air Baltic Rigán keresztül közlekedik Hévíz-Sármellék repterére, de így a skandináv országokból kevesebben jönnek hozzánk gyógyászati céllal, erről egy konferencián Székely György, a Magyar Turizmus Zrt. egyik korábbi vezetője beszélt egy konferencián. Ez jókora bevételkiesést okoz. Az internet portálok népszerűsége manapság felbecsülhetetlen, mert ahová a hírességek utaznak – nem a fapadosokon! –, oda kívánkozik a többi turista is. Ezért kétszeresére nőtt a British Airways forgalma!
Az elnök elmondta, hogy közelmúltban egy konferencián Horváth Gergely vezérigazgató hangsúlyozta hogy a Magyar Turizmus Zrt. már nem a tematikus évek híve, hanem hangzatos évszakok elnevezésével igyekszik turistákat toborozni, mint tavasszal az Ébredés, azaz természetjárás Észak-Magyarországon. Nyáron Zsongás a vízpartokon, ősszel a Bor és Gasztronómia évadával csábít. A világ turizmusa mindenféle gazdasági válság és politikai hatás ellenére növekszik. Nálunk Agárdon számlálták az egy milliomodik turistát. A tervek között szerepel, hogy közös márkával irány a Kelet! A „tovariscsi konyec” plakátokkal sikerült elérni, hogy sem hazai konzerv, sem bor nem kerül a hatalmas orosz piacra. A hazai termékekről még annyi, hogy idén először indult magyar szakács, Széll Tamás a Bocuse d’Or nemzetközi versenyen a Michelin-csillagos Onyx Étteremből, a tizedik helyen végzett a világ 24 legjobbja között. A különdíjak között a legjobb plakát díjat Magyarország kapta. Egyetlen megfelelő magyar alapanyagot sem tudott magával vinni, még paprikát sem! Hiába egyesült a Magyar Agrármarketing Centrum és a Magyar Turizmus Zrt. A magyar vendéglátás tragédiája, hogy a mesterszakácsok nem találnak itthon jó minőségű hazai alapanyagot.
A Váczi Remete Pince tulajdonosai, Ambrus Tiborné, Erzsike és férje 8 éve, 2005-ben vették meg a régi pincét. Korábban a Halászkert Éttermet vezették. Az egész város alápincézett, s amíg a házak többször elpusztultak vagy elégtek, a pincék megmaradtak. A ház külsejét festményekkel díszítette egy helyi művésztanár. A belső az eredeti téglaburkolatot mutatja. A helyiség korlátai miatt csupán 45 férőhelyes belső helyiség 30, a külső 15. Ez Erzsike designja alapján, évszakonként hangulatosan feldobott pince-étterem, de nyáron meg tudják toldani a férőhelyeket a begóniákkal, dáliákkal felvirágozott kerthelyiséggel is. Évente 300 ezer forintba kerül csak a friss növények ültetése, de megéri – mondja Erzsike, aki szép virágok szerelmese – ha már a vendégeink utánunk jöttek a Halászkertből. Saját nevelésű fiatal alkalmazottakkal dolgoznak. 22 főt foglalkoztatnak. Kicsi a konyha, ennek ellenére mégis igyekeznek mindenféle igényt kielégíteni, az idénynek megfelelő alapanyagokból, zöldségekből főzni-sütni – látszik a napi ajánlatukból. 2008-ban másodszor nyerték el az éttermeket kitüntető Rozmaring-díjat. 2012-ben az Év Vállalkozója lett a vendéglő-tulajdonos feleség. Egy egri borház és egy agárdi vendéglő kapta még meg a díjat, amelyet Szijjártó Péter államtitkártól és Demján Sándortól, a VOSZ ügyvezető elnökétől vett át Ambrus Tiborné. Ambrus Tibort pedig 2007-ben Vác díszpolgárává avatták a helyi fogyatékossággal élők támogatásáért. Ambrus Tibor már korábban részt vett egy szakosztályi rendezvényen. A forgalmuk kiegyensúlyozott, a konyha hírére sokan érkeznek a fővárosból is. A budapesti Nyugati pályaudvartól egy órán belül ide lehet érni. A díjak mutatják, hogy 40 éves tapasztalatukat és munkájukat megbecsüli a közösség. Haladnak a korral, internetes oldalukon mindenféle információt és a napi menüt is megtaláljuk.
A Remete Pince az év 360 napján nyitva tart, három éve nem emeltek árat. Szívesen szolgálnak különleges rendezvények helyszínéül, igyekszenek kihasználni az egyházi rendezvényeket, a forraltborfőző versenyt, a Váci Világi Vigalmat júliusban. Gondjuk, hogy a parkolás egész Vácon nem megoldott. Szerintük sokkal jobban lehetne a szép barokk várost „eladni”, amiben a Tourinform Irodának volna szerepe. Minőségi, felső kategóriájú italokkal látják el a vendéget, Egerből és Villányból hozatják a borokat. Az ételek közül a kedvenc a tárkonyos raguleves, a bélszín, a libamáj és a szűzérme. A desszertek között mindig kell lennie csokoládés váci palacsintának, túrógombócnak, fagyaltféléknek. Ambrusné a következőket mondta az újságíróknak: „Úgy dolgozunk, mintha mi lennénk a vendégek és én azt mondom, ha leülünk egy asztalhoz és nekem megfelel annak az asztalnak a külleme az étel minősége, akkor én oda szívesen elmegyek.” A tárkonyos ragulevest és a váci palacsintát mi is megkóstoltuk – kifogástalan volt.
Vác főtere
Hozzászólások