A Világgazdaság című gazdasági napilap által tartott rendezvények mindig a gazdasági élet kiemelt eseményei. Nem volt ez máshogy 2013. február 7-én Budapesten, a Mercur Hotelben tartott közel öt és félórás konferencián sem. A Lecsúszás, stagnálás vagy növekedés címet viselő konferenciára neves előadókat sikerült felkérni a szervezőknek. Előadást tartott Martonyi János külügyminiszter, Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Karvalits Ferenc, a MNB alelnöke, Rácz Margit, a Világgazdasági Kutató intézet kutatási vezetője, László Csaba ex-pénzügyminiszter, a KPMG szenior partnere. Ezen kívül három kerekasztal-beszélgetés zajlott, minden esetben négy fővel: Így látják az ex miniszterek, Itt a hitel, Hol a hitel? és Nyertes Ágazatok-vesztes ágazatok címmel. A moderátor szerepét minden esetben Kocsi Ilona, a Világgazdaság főmunkatársa töltötte be.
Az először szót kapó Martonyi János kitűnő professzori előadásával megalapozta a magas színvonalat. „Egy politikusnál az a legszerencsésebb, ha nincs jelen” – kezdte mondandóját, amellyel a közelmúltban lezajlott betegségére utalt., majd így folytatta: nem tartom be a nekem szánt 50 perc beszéd időt, hogy legyen mód kérdezni. Ígéretét betartotta és a kitűnő gazdasági újságíró, Kocsi Ilona moderátorként végig kézben tartotta a tanácskozást, így nem keletkeztek csúszások. A külügyi tárca első embere leszögezte, hogy a politikát ma már nem a területi nyereségek, hanem a gazdasági sikerek legalizálják. Martonyi János kiemelte: érdekünk az orosz nyitás. Oroszország döntő tényező a magyar energiabiztonságnak. Mivel bizonytalanok a gazdasági kilátások, az előrejelzések korát éljük. Amelyek sokszor tévednek. Egy 2003-ban készült előrejelzés szerint az írott sajtó 2014-ben meg fog szűnni, szerinte ez nem valószínű. Miért nem jönnek be a gazdasági folyamatok, mert a politika közbeszól.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára nem meghazudtolva egyetemi tanári voltát, szlájdokkal kísért előadásában először arról szólt, hogy kifejezetten alacsonynak számít a jelenlegi a GDP 27 százalékának megfelelő ipari termelés arány, ezért a kormány az ipari termelés szerepének növelését tűzte ki célul. Reformok tekintetében előbbre vagyunk, mint a dél-európai országok. Cséfalvay hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni, hogy a 2000-es években a növekedést adósságból finanszírozták Az államtitkár kitért arra, hogy a támogatási ciklus végére, a diplomások arányát 40 százalékra kívánják emelni.
Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke hangsúlyozta, hogy olyan nem konvencionális eszközök használatát kérik számon a jegybankon a növekedés elősegítésére, mint amilyeneket a FED vagy az EKB használ. „Nem a törvény szava korlátozza önmagában a jegybank döntéseit, amikor az inflációval foglalkozik elsődlegesen, az árstabilitás ugyanis nem a gazdag országok luxusa, hanem a növekedés feltétele” – húzta alá.
Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutató Intézet kutatásvezetője azt mondta, újdonság a válságban és ez alól kivétel Magyarország, hogy a korábbi válságokkal szemben a gazdaság stagnálását nem kíséri komoly infláció.
László Csaba, a Medgyessy-kormány volt pénzügyminisztere öt területet tart a legfontosabbnak az üzleti szféra szempontjából. Ezek a makrogazdasági környezet, a piaci feltételek, az állami szerepvállalás, az erőforrások rendelkezésre állása és a vállatok belső környezete. Ezeken kell változtatni.
Kupa Mihály, az Antall-kormány volt pénzügyminisztere, a magyar adórendszer atyja szerint a gazdaság döglődik, annak ellenére, hogy a hiányszám javult és az államadóság mértéke csökkent. Pozitívumként értékelte a munkahelyvédelmi programot a szabd vállalkozási övezetek létrehozását, ám az adóság csökkentésért véleménye szerint túl magas árat fizetett az ország. Aláhúzta: szűk a kormány mozgástere, ezért olyan adórendszer javasolható, ahol az egyedi adóktól kisebb a függés.
Chikán Attila akadémikus, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere volt a legszigorúbb az ex-miniszterek közül. Véleménye szerint, ha a jelenlegi helytelen gazdaságpolitika folytatódik, akkor stagnálás vagy visszaesés lesz. Az jó, hogy három százalék alatti a hiány, de ez csak egy mutató. Ennek önmagában nem lehet örülni, mert ennek elérése érdekében sok probléma megoldását kitolták. A nyugdíj-intézkedések 20-30 év múlva jelentkező hatása, vagy az oktatási átalakítás hosszú távon befolyásolja a gazdaságot.
Járai Zsigmond ex pénzügyminiszter és ex MNB-elnök, aki jelenleg az MNB Felügyelő Bizottságának elnöke, még egy kiegészítő kérdést is kapott a moderátortól, mégpedig azt, hogy különbözik-e a második Orbán-kormány az elsőtől. Alapvetően más – válaszolta, nem csak én öregedtem. A monetáris politikával kapcsolatban világszerte korábban elképzelhetetlen intézkedéseket tettek a bankok. Egyedül Magyarországon maradt meg a régi politika, holott lenne tartalék a monetáris eszköztárban. Szerinte sok pozitív lépést tett a kormány, de kezdetben túl sok frontot nyitott egyszerre. Bár jelenleg sem a nemzetközi Valutaalapnak sem Magyarországnak nem érdeke a megállapodás, később az lesz – húzta alá.
László Csaba, a KPMG senior partnere szerint nehéz úgy fejlődést elérni, hogy a beruházások volumene csökken, és az adóterhek növekednek. A bankok vezetői arra törekednek, hogy a refinaszirozási hitelállományt csökkentsék.
A nyertes ágazatok – vesztes ágazatok panelben véleménykülönbség alakult ki. Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója és Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója között. Csorbai úgy látja, vannak különbségek az ágazatok közt, akár pozitív akár negatív irányban. Palócz szerint nyertes és vesztes ágazatok nincsenek, csak nyertes és vesztes cégek, innovációk is minden ágazatban vannak. Fel kellene újítani az 1970-es évek gyakorlatát, amikor iparpolitikai tanulmányok készültek, mert megint előtérbe került az iparpolitika.
Jelen sorok szerzője is 1995-től több iparpolitikával foglalkozó konferenciát szervezett, ahol miniszterek és államtitkárok voltak az előadók. A kitűnően szervezett konferencia tematikájával kapcsolatban észrevételem: szívesebben vettem volna Chikán Attila akadémikus külön előadását, és még néhány közelmúlt-beli pénzügyminiszter véleményének kifejtését.
Hozzászólások