Jani Lukács fráter örökösei
A Ferencesek „Szent József” asztalos műhelyének hiteles története
Kik is voltak a pécsi Ferencesek „Szent József” asztalos műhelyének vallási elhivatottságú, ügyes kezű, laikus fráterei?
Szentek, művészek, aszkéták? Talán így együtt. Nevük, legtöbb esetben nem ismeretes. Ugyanakkor munkásságuk művészi értéke magáért beszél. Szakavatott oltár rekonstrukcióik, gyönyörű faragványaik emlékét a mai napig őrzi a pécsi Ferences templom.
De hallgassuk a krónikás szavát.
Szent Antal oltár
„Élt Budapesten századunk húszas éveinek elején egy Tóth Ferenc nevű fiatalember, aki Kálmán József híres asztalosműhelyében tanulta ki a mesterség minden csínját-bínját, s értett az antik bútorok restaurálásához is. Midőn lelkiatyja, a Ferences P. Bohnert Valerián a barátok máriagyűdi kolostorának házfőnöke lett, meghívta Ferencet, ugyan jöjjön le már hozzájuk, a bútorokra, miegymásra nagyon is ráférne egy kis „generáljavítás.” Ferenc nekilát a munkának, s mire elkészül mindennel, azzal áll Valerián atya elé: maradna ő továbbra is a zárdában, barát szeretne lenni.
1929-ben már Szécsényben találjuk, noviciusként, s mikor P. Oszlay Oszvald, az akkori provinciális létrehoz egy munkásfraternitást, lesz abban egy, a rend valamennyi szerzetesháza számára dolgozó oltárépítő műhely is. Pécs ad helyet a „Szent József műhelynek”, vezetője Tóth Ferenc, azaz Ernő testvér.
Első munkatársai az ugyancsak asztalos Turi-Kovács Leander és Százdi Krizológ. Ez utóbbi, akit Krizsónak is emlegetnek, hamarosan a műhely mindeneseként elsajátítja az aranyozás tudományát is., de nem jelent gondot „toldimiklósos” erejének a hatalmas farönkök emelgetése, cipelése sem. Dolgozik itt még fráterként Urbán Gordián, Golenko Gallus, a festő-mázoló Zsámboki Zénó, Szentgyörgyi Geminus, a valkói Pintér Pregrin, Domonkos Dezső, Agócs Bernát. Sorban épülnek, szépülnek Pécs, Mohács, Jászberény, Szigetvár, Szeged kolostoraiban az oltárok, oratóriumok, a „Ferences barokk” remekei.
Szent Antal oltár részlet
A betlehemállítás gondolatát 1936-ban veti fel Ernő testvérnek a tartományfőnök, P. Hermann Hermenegild. Így ő sociusával, társával, Leanderrel végiglátogatja Itália templomait, s azzal jönnek haza, hogy legszebbnek a római San Antonio betlehemét találták, az lesz minta a pécsihez.
1940. karácsonyára faragva-festve a Kis Jézus, Mária, József alakja, melyekhez siklósi fűzfát meg a mohácsi György sziget fűz- és nyárfarönkjeit keresgélték össze. A műhely közben új tagokkal, civilekkel is bővült. Kulai Józseffel, Toronyi Antallal, Farkas Ferenccel, Kovács Vilmossal, Schweitzer Józseffel, Papp Gyulával, Kalmár Endrével, Werbanitz Jánossal, Kaufmann Antallal, Kapás Mihállyal, Exner Andrással, s mire elérkezett 1941. december 21., áll a teljes betlehem. Ott a jászolban a Kis Jézus, mellette Szűz Mária, Szent József, angyalok, pásztorok, bari, puli, tehén, szamárka, s vízkeresztre „megjönnek” tevével, elefánttal a Napkeleti Bölcsek is.
Aztán a Ferencesek is megérik 1950. június 10-én a szétszóratást, viszik a teherautók a műhelybeli frátereket is, hogy soha többé ne térhessenek vissza szeretett zárdájukba.
A kezük nyomán világra jött művészi betlehem azonban azóta is itt van a pécsi Ferences templomban, s hirdeti minden karácsonyon az „imádkozzál és dolgozzál” szerzetesi élet nagyszerűségét.”
(Jó Hír, A pécsi egyházmegye lapja 2005.január.12. 16 p)
Restaurálták a pécsi ferences templom páduai Szent Antal oltárát és sekrestyéjét
Szent Antal oltár részlet
Az egyházi művészet új nyereségeként kell elkönyvelnünk a pécsi Ferences templom megújított Szent Antal oltárát és sekrestyéjét. Az áldozatkészség és a szaktudás szerencsés egyesülése olyat alkotott most e téren, hogy e két remekművet úgy kell tekintenünk, mint a barokknak városunkban két legszebb emlékét.
A közel kétszázéves oltárt és sekrestyét ismeretlen Ferences fráter faragta. Régi rokkant állapotban is feltűnt nagyszerű, eredeti barokk csigáival, ízléses tagozataival, oromdíszeivel, patetikus szobraival, dúsgazdag formáival. Kétszázéves fáját azonban összeroppanással fenyegette az idő. Úgy az oltár maga, mint a sekrestye gyönyörű berakott szekrényei belülről lassan-lassan elkorhadtak. A szú pudvás fűrészporrá őrölt kétszáz év alatt sok ajtót, fiókot, Az oltáraranyozást bekormozta lassan a gyertyák füstje, ami pedig még megmenekült a sok-lassú enyészettől azt a többszöri festés és átmeneti restaurálás viselte meg még jobban.
A templom általános kibővítésével az oltár és a sekrestye teljes restaurálását is tervbe vették. Egy áldozatkész hívő, özv. Pápai Jánosné 6000 pengő adománya lehetővé tette a Szent Antal oltár és sekrestye szakszerű megújítását. Két műasztalos Ferences testvér Fráter Ernő és Fráter Leander munkája volt jóformán az egész. Az igazi restauráció törvényei szerint jártak el mindenben. Nem újítottak a formákon semmit, csupán az eredeti alak hiányait pótolták itt-ott. A régi kopott festést lekaparták, újonnan márványozták és aranyozták az oltárt. A három oltárképet: Mária Magdolna, Szent Antal látomása és prédikációja a halaknak, megtisztították, keretüket kijavították, a szobrokat, pedig megtisztították, és újra festették. Az oltár a régi mesterkélt világítás helyett igen jó megvilágítást nyert elhelyezés által, amennyiben felette nyitott ablakon át igen szép tompított tónusú világítást nyertek az oltár nemes barokk idomai és arányai. Azzal, hogy a kápolnafülke nagyobb lett, az oltár perspektivális hatása sokat nyert, elénk meredő nagyszerű teste szinte betölti az egész mellékhajót. A barokk stílus egysége tehát szépen megőriztetett a templomban a régi szép Szent Antal oltár kijavítása által. Másrészt viszont a kápolna itt a magánhitet van hivatva szolgálni a barokk alaptörvények szerint szemben a főhajóval, mely a nyilvános áhítat helye.
Szent Antal oltár részlet
Ami a sekrestyét illeti, nem kevésbé művészi munkát végeztek az iparművész testvérek. Páratlan gonddal és fáradtsággal pótolták és javították az ajtók intarziáit, a sublótfiókok hajlított mellrészeit. Az ajtók között nem akad két egyforma. A belépőt megragadja a formák nagy változatossága, a rajzok gazdagsága, az arányok bősége, szépsége, tisztasága. Az ember akaratlanul is közel megy és akkor szemébe ötlik a sok kedves rajz, amit az intarziák a ferencesek szentek életéből a szekrények fájában megjelenítenek. Csak igazán Isten dicsőségére dolgozó szeretet és szorgalom alkothatta ezeket a türelem-csodákat.
A szép templomi bútorok láttán erősödik a hívő lelkület, az egyházi művészetek szárnyakat adnak az áhítatnak, ezért a nagy munkát végző és lehetségessé tevő szeretet és áldozatkészség megérdemli hálaimádságainkat, megbecsülésünket és szerető köszönetünket.”
Gálos László dr.
(Dunántúl. 1932. június 22. 2 p.)
Hozzászólások