Az Irgalmas rend nagy áldozattal restauráltatta pécsi templomát (1936)
Első fejezet
A teljesen átalakított templomot kedden áldja meg ünnepélyes keretek között Virág Ferenc megyéspüspök
„A gyönyörűen rendezett és pazar városkép-részletet mutató Széchenyi-tér déli oldalát stílusosan határoló épületsor, melyből az Irgalmas rend Szent Sebestyén templomának zöldre patinázott, karcsú tornya fúródik az ég felé, az elmúlt hónapokban lázas ipari és iparművészeti tevékenység színhelye volt. Ebből a munkából azonban csak a kisebb rész folyt a nyilvánosság szemeláttára. Az, ami az épület külső tatarozását, teljes karba helyezését képezte. Május elejétől a templom tornyáig emelkedő létrabordázat jelezte, hogy a régi szép épület restaurálás alatt van. Ezzel párhuzamban azonban a templom zárt ajtajai mögött is szorgos munkában buzgólkodtak az ezzel megbízott iparosok, mert Szrapkó Flórián, a pécsi rendház perjele a templom külsejének rendbehozatalával egyidejűleg annak belsejét is teljesen restauráltatta, ezzel egyben sok olyan változtatást is keresztül vive, melyek a templomot nagyon szívesen látogató hívek mindig óriási tömegének érdekeit is szolgálják bizonyos mértékben.
Kiss György Szűz Mária szobra
A kívülről folyó munkálatokat mindenki láthatta. A belső átalakítások megszemlélésére azonban csak most nyílott nekünk is alkalmunk, hogy minden elkészült, ami a templom belső képét valósággal újjáalakította.
Ismeretes, hogy az Irgalmas rend, mely alapítójának, Istenes Szent Jánosnak emberbaráti célkitűzését követve, betegápolással foglalkozik, 1696-ban telepedett le Magyarországon s első rendházát Pozsonyban emelte. Innét kerültek az Irgalmasok Pécsre is, ahol 1795-ben vették át a II. József által elüldözött kapucinusok épületeit s velük a templomot.
Azóta nagyon áldásos működésük mellett arra is gondjuk volt, hogy a templomon ismételten építési változtatásokat eszközöljenek. 1891-ben az északi homlokzatot, a mai renaissance alakra építtették át Kirstein Ágoston tervei szerint, miután már előbb a templom barokk tornyát kényszerűségből lebontatták s a mostani formára öltöztették. A homlokzatán Kiss György szobrászművész (1852-1919) alkotta, finom kivitelű Mária szoborral díszített templom belseje legutóbb 1908-ban, boldogemlékű Sick Jácint perjelsége alatt restauráltatott, amikor falait Graits Endre egykori pécsi templomfestő díszítette gyönyörű, színgazdag Tiepolo-másolatokkal.
Szent Judás Tádé szobra
Azóta majdnem három évtized telt el, ami alatt a templom körül más nem történt, minthogy a rend nagy áldozatossággal pótolta a világháború során ágyúknak elrekvirált harangokat.
Az idő lassan beporozta, elhomályosította a templom remekbe készült falfestményeit, s ismeretlen olasz barokk mestertől származó, felbecsülhetetlen értékű intarziás faoltárait is kikezdte.
Szrapkó Flórán, aki korábban mint lelkész működött Pécsett s most hat éve a rend helyi házának perjeleként jött vissza, tűzte nemes feladatául a templom olyan állapotba helyezését, hogy annak rejtett szépségei régi fényükben csillogjanak s értékei újból eredeti pompájukban szolgálják az Istendicsérés alázatos áhítatát.
Ezeken kívül azonban szükségét látta olyan változtatásoknak, újításoknak is, amik egyrészt a templom belső képét teljes harmóniába hangolják, másrészt a mai idők elengedhetetlen követelményei.
Így született meg az 1936. évi külső és belső restaurálás, mely utóbbiról addig is, amíg a templom kapui a hívők számára újból megtárulnak a következőket próbájuk elmondani:
A templom kapuján belépve mindjárt két hatalmas méretű szenteltvíztartó tűnik szembe. Vörös márványból készültek s a modern szobrászat elnagyolt vonalait viselik magukon.
Oberhauer cég alakotása Lourdesi Mária
Ugyanilyen siklósi vörös márványból készült lábazati burkolás díszíti köröskörül a templom falait, enyhe színével és finom csiszolású fényével jólesően verve vissza a színes, festett ablaküvegeken beszűrődő napfényt.
Szent József a gyermek Jézussal
A szenteltvíztartók és márványburkolás a pécsi Vogl Károly kőfaragó cég nagyon rendes munkája. Ugyanez a cég készíti azt a két hasonló anyagú szószéket, amik a templom szentélye elé kerülnek, jobb és bal oldalt.
A főbejárattól jobb kéz felé Szűz Mária tiszteletére miniatűr lourdesi barlang létesült. Ennek szoboralakja Oberhauer remek alkotása, amit állandóan felülről szűrődő enyhe fény füröszt sugaraival.
A szentély egész hátsó falát beborító, hatalmas barokk faoltár művészi szépségének teljes pompájában bontakozik ki a szemlélő előtt. Faberakásos díszítésének minden finomsága teljesen újonnan rajzolódik ki a sötét alapból, ami Nyáry Géza asztalosmester hozzáértését dicséri, akinek külföldön szerzett tapasztalatait itt bőségesen volt alkalma kamatoztatni. A főoltár ugyanis idők folyamán átfestetett és így a remek intarziák elvesztek a festék alatt, részben pedig elpusztultak. Nyáry mester hónapok lassú, kényes és főképp sok szakértelmet igénylő munkával újra előcsiszolta a berakásokat, ahol pedig azok hiányzottak, művészi kézzel pótolta.
Dabasi Kovács Gyula Szent István és Szent Imre a főoltár kiegészítő képei
Ugyanígy járt el a három mellékoltárral, melyek most szintén régi szépségük értékes pompájában bontakoznak a szemlélők elé.
A főoltárnak imponáló szépségét nagyban emeli az a két remek olajfestmény, melyeknek alkotója Dabasi Kovács Gyula festőművész (1885-1952), aki Szent István királyt és Szent Imre herceget örökítette meg tökéletes művészettel e célra. Különben a templom többi oltárának képeit is az ő avatott keze dolgozta át és frissítette fel.”
Hozzászólások