Az ulmi Duna-fesztiválról jelentem
Július 4-én nyitotta meg kapuit a németországi Ulmban a 9. Internationales Donaufest, a Duna-menti országok nagyszabású fesztiválja. A Duna két partján és a városban megszámlálhatatlan program várja a vendégeket a művészetek, a természetvédelem és nem utolsó sorban a gasztronómia jegyében. A tíznapos rendezvényre ellátogató összesen háromszázezer résztvevő amellett, hogy jól érzi magát, megismerheti a Duna mentén élő népek változatos kultúráját.
A fesztiválterület a színes zászlókkal
A teljességhez hozzátartozik, hogy a fesztivál két város, a Duna két partján egymással szemközt elterülő Ulm és Neu-Ulm közös rendezvénye. A bal parti Ulm Baden-Württemberg, a jobb parti Neu-Ulm pedig Bajorország tartományban van. A folyó két partján épült fel a „fesztiválváros”, kézműves sátrakkal, tematikus kiállításoknak helyet adó jurtákkal, két szabadtéri és egy fedett színpaddal, ételárusokkal. A sátrakon, a színpadokon, az ételpavilonokon természetesen a tíz Duna-menti ország osztozik. Talán Magyarország kissé felülreprezentált – de ne rohanjunk ennyire előre!
A Duna-fesztivál elképzelhetetlen lenne a fesztiválterületet körbeölelő színes zászlók nélkül. A zászlókat minden fesztiválon más-más művészek készítik. Idén az eszéki művészeti akadémia oktatói és diákjai festették őket, Mondrian stílusában, a Duna-menti országok zászlószíneinek felhasználásával, a színek kombinációjával. A két folyóparton és a hídon elhelyezett zászlók így fejezik ki a különböző nemzetek, kultúrák összetartozását-összefonódását.
RoWmania: készül a lotca
Rögtön a fesztiválterület bejáratánál méretes faház fogadja a látogatókat, egy remek szójátékkal az oldalán: RoWmania – a ház gazdája Románia, a rowing angolul evezést jelent. Az oldalról nyitott faépületben evezős csónak készül. Az attrakció tehát nem egy csónak kiállítása, hanem maga az építés folyamatának bemutatása: a fesztivál tíz napja alatt fokozatosan készül el a nézők szeme láttára a Duna-deltában ma is használt tradicionális halászcsónak, a lotca.
Kefekötő
A fafaragástól a nemezelésen, a tűzzománcon át a kefekötésig szinte minden mesterség megjelenik a vásár kínálatában. A standokon kizárólag minőségi, természetes alapanyagból létrehozott, rendkívül ízléses termékekkel találkozni, Németországtól Ukrajnáig. Több helyen látni a mestereket alkotás közben – néha a látogatók is bekapcsolódnak a munkába – az elkészült tárgyakat rögtön meg is lehet vásárolni.
A DanubeParks sátor, előtérben a Duna-Dráva Nemzeti Park rollupja – a szerző e nemzeti park képviseletében vett részt a rendezvényen és adott tájékoztatást az érdeklődőknek a természeti vonzerőkről és a programlehetőségekről
A fesztivál ulmi oldalán három tematikus sátrat rendeztek be. Az elsőben a Duna-menti védett területek hálózata, a DanubeParks tagjai jelennek meg, bemutatva a természeti értékek, mint nemzetektől független közös kincsek változatosságát. A hálózat 17 tagja rotációban, alkalmanként időbeni átfedésekkel 3-3 napig van jelen a sátorban. Magyarország mindhárom Duna-menti nemzeti parkja – a Fertő-Hanság, a Duna-Ipoly és a Duna-Dráva Nemzeti Park – kínálatát megismerhetik az érdeklődő vendégek. A Danube Networking sátrában az egykori fonókra emlékeztető formában a közösen végzett munka segítségével lehet kapcsolatokat építeni, egymás kultúráját, szokásait jobban megismerni. Civil szervezetek tartanak előadásokat, foglalkozásokat, bemutatókat. A zene is helyet kap itt: július 10-én például a Kalyi Jag adott koncertet. A harmadik sátorban a Donauschwäbisches Zentralmuseum kiállítása tekinthető meg, „Csajkások – a Duna katonái” címmel. A bemutató a Bácskában megtelepedett, az ottani népzenében máig megjelenő csajkások életét mutatja be. A csajka ágyúkkal felszerelt hajó, melyet az Osztrák-Magyar Monarchiában a folyamhatárok őrzésére és védelmére használtak; a csajkás zászlóalj eredetileg a török dunai flottilla ellenében a Bácskában létrehozott hajózó alakulat volt.
Nikola Parov és Herczku Ágnes koncertje (fotó: Donaubüro, Ulm)
A Duna két partján felállított szabadtéri színpadokon népzenei, világzenei koncertek váltják egymást, tánccsoportok adnak műsorokat. A Neu-Ulmi színpadon július 5-én Nikola Parov és Herczku Ágnes balkáni népzenét felvonultató koncertje igen népszerű volt, a közönség néhány tagja táncra is perdült. Az ulmi oldalon található Donausalon jazz és könnyűzenei koncertek színhelye olyan fellépőkkel, mint a bécsi Die Müßig Gang, vagy a magyar és bolgár dalokat előadó Meszecsinka.
Teltház a magyar csárda előtt
A fent bemutatott kulturális programok mellett a fesztivál fő vonzereje az evés-ivás lehetősége. Csevapcsicsa Szerbiából, Paprikawurst Duna-metni sváboktól, szlovák palacsinta, román polenta és még sorolhatnánk, jóformán minden a Duna mellől, talán a halételeket hiányoljuk egyedül. Mégis a legnépszerűbb étel a fesztiválon a kürtőskalács, a magyar sültkolbász és a lángos – ez a sorbanállók számából azonnal lemérhető, de a hömpölygő tömegben különböző nyelveken itt-ott elhangzó kérdés-válaszokból is visszaigazolást nyer: „– Hova érdemes menni ételért?” „– A magyarokhoz!”. A villányi és hajósi borok szintén igen népszerűek. Legtöbb azonban a betétdíjas korsókból fogyasztható helyi sörből fogy. A vendéglők állandó teltházzal működnek, nincs egy perc megállás sem.
Dióhéjban így lehet összefoglalni a fesztiválterület látványosságait. Ulmban és Neu-Ulmban ennél azonban lényegesen több programot rendeznek a mostani napokban.
A Duna evezősökkel, háttérben Neu-Ulm
Ulm és Neu-Ulm nemzetközi zenei találkozóknak ad otthont, a két város galériáiban festészeti, szobrászati, fotóművészeti kiállításokat rendeznek. Irodalmi, történelmi esteket, találkozókat, workshopokat, könyvbemutatókat tartanak szakemberek közreműködésével. A Duna-Filmfesztiválon a Duna-menti svábok életét és a régi Ulmot bemutató archív filmeket vetítenek. „Közösen dolgozni – tanulni egymástól” címmel nemzetközi szobrász szimpóziumot tartanak a kommunikációs főiskolán. Az Ulmi Zeneiskola nemzetközi zongoraverseny színhelye, a háromtagú zsűriben Vásáry Tamás is helyet foglal. A fesztivál július 5-i gálakoncertjén a hazájában óriási népszerűségnek örvendő román énekesnő, Oana Catalina Chitu lépett fel a neu-ulmi Edwin-Scharff-Hausban: nyolc muzsikus kíséretében balkáni népzenei elemekből felépülő jazz-világzenei koncertet adott. A világ legmagasabb templomtornyával rendelkező ulmi katedrálisban minden délben orgonamuzsika szól, július 13-án a magyar Szabó Balázs (orgona) és Siket István (trombita) koncertjét hallhatja ugyanitt a nagyérdemű.
*
Horvát tánccsoport bemutatója
Az 1998 óta kétévente megrendezett fesztivál célja, hogy a Duna mentén élőkben az összetartozás érzése, egy közös „Duna-tudat” jöjjön létre. Sok évszázad küzdelmei, viszályai után napjaink határok nélküli Európájában van először lehetőség erre. Szerencsések vagyunk, hogy most élünk, a 21. század elején, mert mi vagyunk azok, akik valóra válthatjuk sok-sok generáció álmát.
A cél eléréséhez egymás alaposabb megismerésén és megkedvelésén át vezet az út. Úgy érzem, a fesztiválon ez a cél jól látható, hallható, megízlelhető, egyszóval átélhető. Az impressziók megéléséhez jó ha van némi nyelvtudásunk, ha legalább pár szót tudunk a magyar és az itt fontos német mellett horvátul, románul – így még több átjön. Természetesen ott is észrevétlenül megtanulunk szavakat egy-egy korsó sör legurítása közben – a gyakorlatban működik a népszerű mondás, miszerint: „az alkohol fejleszti a nyelvtudásom”. Kellően nyitott hozzáállással egy önmagát erősítő körkörös folyamat részesévé válhatunk: minél többet tudunk, annál kíváncsibbak leszünk. Egymásra, Duna-mentén élőkre.
(a szerző felvételei)
Hozzászólások