A „Tárgyalóteremben” riportkötet írója 1991. május 2-án kezdte meg ülnöki munkáját a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). Már a második héten kezdték tárgyalni a Szent Korona-pert, ahol vádlotti oldalról regáti román származással és elfogultsággal vádolták teljesen alaptalanul. Azt a pert emiatt felfüggesztették, majd másik büntetőtanácsnak adták át, szerzőnk ülnöki munkáját azonban ez nem befolyásolta. Azóta is Budapest különböző bíróságain ül – jelenleg Budán, a Fővárosi Munkaügyi és Közigazgatási Bíróságon –, s közben a szakzsargont is alaposan megtanulta. Az elmúlt több mint két évtizedben bűnügyi, polgári és a munkaügyi perekben egyaránt döntenie kellett, amennyire egy civil bíró véleményét figyelembe veszik. Bűnügyi tudósítóként börtönlátogatásokon, rendőrségi sajtótájékoztatókon, polgárőrként több közös akcióban vett részt. A 140 oldalas könyvben szereplő 51 történet között nemcsak a perekben lévő történetek, hanem egyéb különleges témák is előbukkannak. Így hogyan zsebelték ki feleségét, egy börtönőr felesége mire használta fel a részére felírt narkotikumokat, a munkaadók támogatták-e az ülnöki munkát. A kötet különleges értéke, hogy a szerző a legtöbb történetet egyéni véleményével egészíti ki. Kitűnő korrajz, néhány történetből bővebben kifejtve könyvet lehetne írni, vagy filmet készíteni.
Történeteinket a tárgyalótermekben, bírósági folyosókon, rendőrök, börtönőrök és polgárőrök között ismerhette meg – olvashatjuk a hátsó borítólapon.
A szerző készséggel válaszolt egy másik volt civil bíró kérdéseire.
Miként változott az ülnöki munka a 2000 es években a tíz évvel korábbihoz képest?
Az ülnöki munka a büntetőügyekben nem változott, a polgáriakból viszont sok ügycsoport kimaradt. A házassági bontóperek a ’90-es években ülnökkel történtek, újabban viszont már nélkülünk. Az ügyeleti rendszer is megváltozott. A ’90-es években mindenki egy-egy teljes hónapra volt behívva két bíróhoz páros és páratlan napra a PKKB-ra, s aki aznapra nem kapott tárgyalást – mert a bíró visszatérő ügyet tárgyalt egy korábbi ülnökkel –, annak is 10 óráig maradni kellett az ülnöki szobában később meg délig is. Ez később módosult, s a teljes havi behívások helyett konkrét napokra hívnak be mindenkit. A visszatérő büntetőügyeket azóta is az elkezdő ülnökök szokták végigvinni, de 1995-től már cserélhetők vagyunk. Addig az ülnökcsere esetén az ügyet elölről kellett elkezdeni.
Mennyire volt befolyásolható az ülnök által, mivel ő határozta meg ki legyen az állandó ülnöke?
A bírók szava is számított a beosztásnál, ezért érdemes volt jóba lenni velük, de ez az élet minden területén így működik.
Melyik volt a leghosszabb pered (nekem volt másfél éves)?
A leghosszabb perem mintegy 30 egész napos tárgyalássorozatból és helyszíni szemlékből állt, s legalább fél évig tartott. Az első pár hétben folyamatosan csak ezt tárgyaltuk, aztán voltak közben egy-két hetes szünetek is.
A bűnügyi tudóstóként végzett munkád tudtad hasznosítani a civil bírói munkában?
Nem a bűnügyi tudósító munkát hasznosítottam ülnökként, hanem a bíróságon megtanult szakkifejezéseket használtam és használom írásaimban.
Mennyire engedték a bírók a kérdésfeltevést – bár ere a civil bírónak joga van?
Kérdéseket mindig feltehettem, mert a bírók tudták, hogy újságíróként is folyton kérdezek, s vagyok olyan intelligens, hogy hülyeségeket nem fogok mondani.
Volt olyan ítélethirdetésnél ,hogy az ülnökök leszavazták a bírót?
Nem az ítélethirdetésnél, hanem az ítélet meghozatalakor lehet leszavazni a bírót, de ez a gyakorlatban nálunk sosem történt meg. A zárt tanácskozáson elbeszélgetünk, vitás esetben igyekszünk meggyőzni egymást, s a bíró sosem teszi fel szavazásra a kérdést mindaddig, míg az ülnökök más véleményen vannak. Ha nem tudna meggyőzni minket, inkább ő engedne, de nem hozná magát kellemetlen helyzetbe azzal, hogy leszavazzuk. Mivel erről sosem készül jegyzőkönyv – a zárt tanácskozás mindig titkos! – így semmilyen statisztika nem készülhet erről.
Sportszervezésből is levizsgáztál. Nem írnál sporttal kapcsolatos visszaemlékezéseket?
Sporttémákról nem készülök semmilyen visszaemlékezésre, mivel ilyet eddig sem írtam.
Gondolkozol a trilógia együttes kiadásán?
A trilógiát pedig úgy akarom majd a 3. kötet elkészülte után egyben megjelentetni, hogy a három könyvet egy papírgyűrűvel összefogva egyben szeretném terjeszteni. Rövidesen mindegyik elérhető lesz e-könyvként is.
Hozzászólások