Vermes Tímea december 28-án – immár 4. alkalommal – ad gálaműsort barátaival a pécsi Kodály Központban. A koncertre már most majdnem elfogyott az összes jegy. Tímeával otthonában, férje és kislánya társaságában beszélgettem arról, hogy hogyan készül koncertjére, valamint a karácsonyra és az újesztendőre.
Milyen érzésekkel várod az idén negyedik alkalommal megrendezésre kerülő koncerted a Kodály Központban?
Nekünk, pécsieknek az, hogy megépült a Kodály Központ, szerintem egy ajándék. Tokodi Ilona – a mesterem, aki nemrégiben kapott életműdíjat, amire én is nagyon büszke vagyok – aki számos helyen énekelt már a világban, úgy gondolja, hogy a világ 10 legjobb koncertterméből az egyik a Kodály Központ. Én annyi helyen még nem léptem fel, mint ő, de nagyon szeretek a Kodály Központba már belépni is, és mikor a színpadon állok és elkezdek énekelni, az legfantasztikusabb érzés, ugyanis egészen elképesztő a terem akusztikája.
Én a koncertre, ahogy vége az előzőnek, már készülök is. Minden évben december 29-én leülünk Attilával (Bencze Attila, Vermes Tímea férje – a szerk.) és megbeszéljük, hogy mi az, amin változtatni kell, mi az, ami jó volt és mi az, amit a következő évben szeretnénk megvalósítani, és így kezdetét veszi a készülődés a következő évi koncertre. Itt meg is ragadnám az alkalmat, hogy köszönet mondjak a férjemnek és Horváth Zsoltnak, akik hittek bennem és elhitették velem is négy évvel ezelőtt, hogy képes vagyok egy ekkora termet megtölteni, és, hogy engem ez a város ennyire szeret. Így ez a koncert évről évre egy önigazolás is nekem, azt igazolja, hogy jól döntöttem, mikor itt maradtam Pécsett.
Itt tennék is egy kis kitérőt – Pavarotti, akit nagyon tisztelek, és nagy veszteség, hogy már nem él – Modenából indult, de az ottani közönség nem fogadta el. El is ment a városból, majd világhírű lett, és később már örömmel várták vissza, de a saját hazájában nem lehetett próféta. Mindig fájt neki, hogy a szülővárosa nem fogadta el.
Én kötődöm Pécshez, hiszen itt él a családom generációk óta, és jó tudni, hogy itt elismernek, a közönségem és a város meghálálja, azt, hogy itt maradtam. Szerintem egy művész életében ennél nagyobb dolog nincsen.
Milyen lesz az idei repertoárod? Milyen zenei újdonságok lesznek és a fellépők között láthatunk-e új arcokat?
Immár negyedik éve megtöltöm a Kodály Központot , ami azért nagyképűen hangzik, mert nemcsak én teszem ezt: ehhez hozzájárulnak a barátaim is, akiket évről évre meghívunk. Vannak közöttük visszatérő vendégek és teljesen újak is, akárcsak a repertoáromban. Van olyan dal, amelyik örök érvényű és azt hiszem a közönség el is várja tőlem, hogy elénekeljem, és akad köztük új is. Idén nem voltam hajlandó annyi újat bevállalni, mert a tavalyi évem egy cidri volt a 12 új dallal. Borzasztóan nehéz volt azt agyban összeraknom, idén ezért 6 új dalom lesz.
Ami abszolút új lesz idén, az a színpadkép. Négy évvel ezelőtt az én kérésem volt, hogy a zenekart tegyék le a zenekari árokba, de most meggyőzött Hauer János, hogy a közönségnek sokat ad, ha láthatja a zenekart is. Idén nem lesz semmiféle táncelem sem, pont azért, mert a színpadon lesz a zenekar, és mert úgy gondoltuk, hogy hasson most a közönségre „csak” a zene és az ének.
A vendégek között ott lesz Tokodi Ilona és Bangó Margit is, akivel nemrég ismerkedtem meg, és aki fantasztikus egyéniség, annyira napsugaras asszony, hogy akárhova bemegy, ott rögtön felderül mindenki. Nagyon ritka, hogy ennyire pozitív kisugárzású emberrel hoz össze az élet, leginkább csak agresszióval, idegeskedéssel meg stresszel találkozom a mai világban. Ezért örülök, hogy ő is elfogadta a meghívásomat.
Visszatérő vendégem Sasvári Sanyi, aki szerintem a musical műfaj királya, és olyan tehetségű művész, amilyen az utána következő generációkban már nincs is. Fellép Keresztes Ildikó, aki erdélyi lányként robbant be a fantasztikus hangjával a köztudatba, majd pedig az elmúlt években „celebbé” vált a tehetségkutató műsor kapcsán, ahol megmutathatta egy másik arcát is.
Itt lesz velünk Muskát András tenorista, aki egészen fiatal korom óta nagyon jó barátom, és egy új ismerős Miller Zoltán, akit az Arénában fellépve ismertem meg, ahol több ezer ember előtt énekeltünk. Valamint Szerekován János, akivel együtt játszottam a Szerelmi bájital című darabban, és St. Martin is. A Color Quartet, a női vonósnégyes – egyik tagja Kusz Viki, nagyon jó barátnőm a főiskolai évek óta – is elfogadta végre a meghívásom, így ők is itt lesznek. Valamint a Pécsi Voisinger’s kórus Balásy Szabolcs vezetésével – ők kísérnek immár 3 éve – és a műsorvezető a csodaszép orgánumú Peller Mariann lesz idén újra. A karmesterünk Váradi Kati lesz ismét. Ő azon kevesek egyike, aki minden módon tud rám hatni, tőle mindent elfogadok. Nekem szükségem is van szigorúságra, ő jól össze tud fogni, és jól fókuszáltat. Nagyon nagy biztonságot érzek, akkor mikor ő vezényli a zenekart. Idén Simon István rendezi meg a gálát.
Mi újság Vermes Tímeával, így az év vége felé hol láthat még a közönséged idén, és mik a jövő évi terveid?
Január 4-én fellépek Kaposváron a Pannon Filharmonikusokkal és Kis B. Attilával, akivel még sosem dolgoztam együtt. Ő hőstenor, én pedig koloratúr , így még nem énekeltem vele, hisz kevés opera van ilyen partnerleosztásban, de éppen emiatt nagyon várom ezt a fellépést. A Pécsi Nemzeti Színházban pedig októberben mutattuk be az idei évad kamaraoperáját, jövőre egy nagyopera bemutató következik. Mióta Gulyás Dénes a zenei igazgató, azóta újítások léptek életbe, és évi két darabot mutatunk be. A kamaradarab, a Pomádé király új ruhája, nagyon nagy siker lett: gyerekdarab és a gyerekek imádják. Megdöbbenek minden előadáson, hogy a gyerekek végig ülik csöndben és a végén olyan ováció van, hogy a múltkor a lábukkal, kezükkel verték a ritmust, és skandálták, hogy Dzsufi, Dzsufi, Dzsufi. Ez egy hálás feladat, rájöttem, hogy nagyon jó gyerekeknek játszani. Most, hogy közelednek az ünnepek, több Mikulás műsoron való fellépésre is felkértek, ezt is nagyon szeretem.
Visszakanyarodva a színházhoz, jövőre mutatjuk be a Don Giovanni című operát a Nagyszínházban. Donna Elvira leszek a darabban, ami azért érdekes, mert korábban a Don Giovanniban még Zerlinát énekeltem. Ahogy korosodik az ember és a hangja is érik, átmegy más fachokba. Ez az én életemben már elkezdődött egy ideje, de mégis érdekes azt megélni, hogy úgy tér vissza egy opera az életembe, hogy egy másik szerepet játszom benne. Nagy várakozással tekintek a bemutató elé.
Attila említette mikor megérkeztünk, hogy a Sláger tévé egy új műsorában is szerepelsz egy ideje. Miről is van szó?
A Slágertévének indult egy műsora, a Mulató. Nem titok, hogy a férjem Bencze Attila a Sláger televízió programigazgatójaként kert fel erre a sorozatra, hiszen egy csónakban evezünk, és ő pontosan tudja rólam, hogy nekem nem „derogál” az ilyen feladat, sőt! Én minden buliban benne vagyok, még akkor is, ha azért támadások érnek olykor. Ha jól érzem magam egy feladatban, csak a saját értékrendem szerint cselekszem.
Ez egy szappanopera, vagyis szitkom – szituációs komédia – amiben egy tulajdonosnőt játszom, akit Ivettnek hívnak. Ivettnek egy étterme van, és rengeteg sok pénze, de annál kevesebb esze. Úgy gondolom, ez a karakter a nők nagy részében megvan, de én ezt a figurát egyszerűen zsigerből tudom hozni. Egyáltalán nem szégyellem, hogy van bennem Ivett, még jól is jön olykor az életben, nagyszerűen tudom már használni bizonyos szituációkban. Úgyhogy nagyon szeretem és élvezem a feladatot és így sokat járok forgatni. A szappanopera írója és rendezője Moravetz Levente.
Zárásképp beszéljünk az ünnepekről és az év végéről! Az idei karácsonyt hogyan töltöd, készülődsz-e már, belefér ilyesmi a koncert előtt az idődbe?
A karácsony nekem nagyon fontos ünnep, jó előre elkezdem a készülődést. Mézeskalácsot már sütöttünk is Bubival. Az adventi naptárat is elkészítettem már, – szintén Bubinak –, már csak fel kell akasztani és tenni bele ajándékokat, valamint megértetni Bubival, hogy mindig csak adott napon bonthat ki egy ajándékot. Bubi egyébként nagyon szeret mézeskalácsot sütni, így mi nemcsak karácsonykor sütünk, hanem nyáron is – ha Bubinak eszébe jut – és viszünk a csoporttársainak is az oviba. Szóval így készülünk és úgy is, hogy igyekszünk a lelkünk is felfényesíteni az ünnepekre.
Fotók: Komlós Attila
Hozzászólások