Bibliográfia Szarvas István lapunkban megjelent írásairól • Hetedhéthatár

Asztaltársaság

Bibliográfia Szarvas István lapunkban megjelent írásairól

Szarvas Istvánt aligha kell bemutatni olvasóinknak. Legfeljebb annyit érdemes felidézni, hogy egy fővárosi sajttájékoztatón 1997-ben találkozott főszerkesztőnkkel, L. Csépányi Katalinnal, aki felkérte, hogy legyen lapunk budapesti tudósítója, főmunkatársa.

A kötet borítója

A kötet borítója

Ekkor már jelentős szakmai gyakorlattal rendelkezett, mint az Imolay dr. Lenkey István által szerkesztett Héthatáron innen és túl. Szarvas István Hetedhéthatárban megjelent írásainak bibliográfiája. Pécs-Mohács-Budapest, 2014. Kiadja a Mobil Kiadó és Grafikai Stúdió Kft. 70, [6] lap kiderül. Az első írása még abban az évben jelent meg, majd 2012. december 31-ig összesen 565. Már ez a jelentős mennyiség is indokolttá tehetné a bibliográfiai számbevételt, ami azonban leginkább indokolttá és közérdekövé tette/teszi ezt, az a publikációinak tartalmi vonatkozásai. Ezt mutatja be és értékeli Kardhordó Kálmán a Szarvas István interjúi a Hetedhéthatárban című bevezetőjében: „megszólítottjai sokrétűek: államfők, miniszterelnökök, nagy-követek, miniszterek csakúgy, mint a tudományos, kulturális élet kiemelkedő személyiségei s a mindennapok gazdasági körülményei közt a fennmaradásért, felemelkedésért dolgozók”. Ez is közrejátszott abban,: hogy – mint Kocsis József Héthatáron innen és túl című méltatásából (amely részletesen szól a bibliográfia szakmai erényeiről is) kiderül, munkássága a magazint „…kiemelte a helyiérdekűségből, kapcsolatrendszerét a lap szolgálatába állítva országos horizontot mutatott fel, s a határokon is túlmutató „héthatáros” nyilvánosságot kínált az olvasók számára.”

Azt, hogy ez miként valósult meg, hogyan készülnek az interjúk (az eddig még nem említett könyvrecenziók, tudósítások stb. mellett), milyen közösségi munka alakult ki a szerkesztőségben, ismerhetjük meg a még mindig a bibliográfiai részt megelőző Komlós Attilának A kérdező válaszol. Interjú Szarvas Istvánnal című írásából.

Ezek az informatív, ám olvasmányos bevezető írások után következik a bibliográfiai rész, elsőként a magazin bibliográfiai adatainak, azok változásainak pontos, a Pécs Lexikonban olvashatóhoz képest sokkal gazdagabb leírása. Legfeljebb csak azt említhetjük meg, hogy a leírásból nem derül ki, hogy a lap a papír formátumban való megjelenését követően milyen gyakorisággal, terjedelemben jelenik meg online hozzáférhetőséggel, vagy folyamatosan hozzák a beérkezett írásokat.

A könyv pécsi bemutatóján Szarvas István az interjúkészítés fortélyairól beszél

A könyv pécsi bemutatóján Szarvas István az interjúkészítés fortélyairól beszél

A bibliográfiai részben a szerző időrendben közli a megjelent publikációk leírását. Minden esetben a könyvészeti előírásoknak tökéletesen megfelelve, sőt, azokon túllépve. Tehát szögletes zárójelben pl. nemcsak a címben szereplő intézmény, alany nevét, beosztását közli, hanem a tárgyhoz kapcsolódó egyéb információkat, tudnivalókat is. Ezt és a hozzá hasonló kiegészítéseket tekintve a bibliográfia már számos esetben túllép a hasonló összeállítások keretein, s megközelíti az annotált bibliográfiák műfaját. A szerkesztő a címleírásokat követő lényegre törekvő és precíz tartalmi leírásaival messzemenően megfelel (sőt elébe megy) az olvasói elvárásoknak. E tekintetben a bibliográfiai év egy-egy eseményére kíváncsi használó számára akár érdekes olvasnivalót is jelenthet, ha nem is ez a célja.

Minden időrendi bibliográfia „lelke” a mutató, hisz ez segíthet hozzá, hogy az interjúalanyokkal készült hivatkozásokat megtaláljuk. Ám ez a mutató nemcsak személyneveket tartalmaz, hanem földrajzi, intézményi s egyéb tárgyszavakat, szükség szerint számos utalást is. Azt talán mondanunk sem kell, hogy a szerző a zárójeles kiegészítéseiben olvasható hivatkozásokat is felvette a mutatóba. Nos, ennek segítségével tájékozódhat a használó érdeklődése szerint a 15 év történéseiről. Hogy milyen eséllyel, ahhoz csak annyit fűzünk hozzá, hogy a kötet 565 tételt sorol fel. – A bibliográfiában ismertetett vagy megemlített könyvek könyvészeti adatainak leírása mellett rövidítésjegyzékkel egészül ki az összeállítás.

A kötetet a szerzővel készített, Gömörországtól Baranyáig című interjú, s már korábban megjelent 15 önálló és rejtett bibliográfiának a leírása zárja.

Ez az újabb opus a szerző rendkívüli szorgalmának, ügyszeretetének bizonysága, hiszen egy olyan személyi bibliográfiát készített, amely nemcsak afféle sajátos történelmi-közéleti kaleidoszkóp, sajtótörténeti adalék, hanem olyan forrásmunka, amely számos tárgykörben további bibliográfiák forrásmunkájául szolgálhat. A kiadványt számos a szerkesztőség munkatársait, közösségi összejöveteleit ábrázoló fotó, Takátsy Gyula Szarvas Istvánról készített portrérajza és a nevére készült ex librisek teszik változatossá. Mindezek felidézik azt a meghitt, baráti hangulatot, mely az égész szerkesztőséget körüllengi.

Külön elismerés a kiadvány technikai munkatársának a kifogástalan tervezői, tipográfiai munkájáért.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS