Március 6-tól lesz megtekinthető a Pécsi Galériában Thorma János kiállítása. Thorma János 1870. április 24-én született Kiskunhalason. A budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalannál, 1888-tól Münchenben Hollósy Simon mellett, majd 1892-től a párizsi Julian Akadémián tanult. 1896-ban a nagybányai művésztelep egyik alapítója, 1919 után vezetője volt. Tájképeken és figurális kompozíciókon kívül számos kitűnő portrét is festett. Stílusa eklektikus, egyaránt lehet a naturalizmus képviselőjének és a romantikus történelmi festészet egyik utolsó képviselőjének tekinteni, de a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus színvilága, a könnyed ecsetkezelés is jellemző képeire. Képei méreteivel, tartalmi bőségével, színei erejével mindig a fenségest, a magasrendűt kereste.

Thorma János: Tavasz Nagybányán (1934)

Híres művét, az Aradi vértanúkat (1896) a millenniumi kiállításra festette, de a művet témája miatt hivatalosan nem állították ki. A festmény azonnal ismertté tette nevét, még Munkácsy Mihály is felfigyelt rá. Jóllehet a festő Nagybányán, a festmény Debrecenben maradt, a trianoni békediktátum után mégis két országba kerültek. A harmincas évek elején gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter megvásárolta a festményt az államnak, amely a Történelmi Képtárba került. A hatalmas tabló ma is a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, de a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban látható.

Az Aradi vértanúk megfestését követően ismét nagy műbe fogott: húsz évig festette Talpra magyar című kompozícióját, de nem fejezte be. Ismert műve még az Október elseje, amellyel Münchenben és a Saint Louis-i világkiállításon (1904) is aranyérmet nyert.  Szülővárosában, Kiskunhalason róla elnevezett múzeum őrzi életművét. Művészetének bemutatására 2012-ben nagyszabású európai vándorkiállítást rendeztek.

A 2014 őszén elkezdett szervező munkának köszönhetően a mostani pécsi kiállítás kiemelkedik a korábbi kiállítások sorából, mert a nagy intézmények (a Magyar Nemzeti Galéria, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum) mellett 11 magángyűjteményben őrzött alkotás kerül bemutatásra, köztük olyanok is, amelyek eddig egyáltalán nem, vagy nem gyakran voltak láthatók tárlatokon. A közel 320 milliós értékű 53 alkotás méltó azokhoz a hagyományokhoz, melynek során a magyar és egyetemes művészettörténet nagyjait láthatta a pécsi közönség a Pécsi Galériában.

A két hónapos időszakban szinte heti rendszerességgel lesznek tárlatvezetések, hogy ezt a kiemelkedően szép anyagot minél szélesebb körben megismerhesse a közönség.  Fontos a kiállítással kapcsolatban az is, hogy a megnyitó napján itt tartja ülését a Thorma Baráti Kör és még a tárlat idején – előreláthatólag áprilisban – megjelenik a Thorma Nagy Könyv, Kovács Zita művészettörténész gondozásában. A kötet bemutatóján a tervek szerint neves szakemberek is jelen lesznek, köztük Kovács Zita, Szakál Aurél és Sümegi György.

Megosztás

Tweet