Az Idő mindent… • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Az Idő mindent…

Szüleim még
úttörő- (és építő-) táborokba
jártak nyaranta,
Zánkán zakatolt a vonat.
Meg hegyek között, völgyek között.
Mindenki boldog volt,
– aki befogta a száját,
becsukta a fülét,
lehunyta a szemét –
hisz volt munka meg szabadság
(ELVTÁRSAK)
egyenlőség
(ELVTÁRSAK)
testvére is volt sokaknak
(elintézte a patkóból a Ratkó)
még a válás sem divatozott,
inkább a korai halál.

Gyerekkoromban
(miután a sas
elzavarta a medvét,
és lehullt a függöny)
szakszervezeti üdülőbe
jártunk a Balatonra.
Otthonról vittünk ételt,
egy heti adagot,
lefagyasztva.
Anyám melegítette
gázrezsón.
Még nagyobb volt a
SZABADSÁG
ki lehetett mondani,
hogy a panellakás
nem budai villa,
a szegény nem egyenlő
a gazdaggal.
Fogytak a testvérek.
Egyszer Horvátba is kimentünk, a
TENGERRE
kabócák közé.
Húgommal fenyőágakkal
tobozokat ütöttünk
a minigolf-pálya lyukaiba.
Egyébként otthon is jól éreztük magunkat:
én sci-fit olvastam, apám focit nézett.
Máig a fülemben cseng:
„Vilutyte… Gól!”

Aztán „meghaltak a mesék,
és csillagok meg álmok sincsenek.”
Kevés diák ír magyar éneket, és
több barátom is
ANGLIÁBA
távozott.
Sokan.
Még többen ülnek azonban
otthon.
Megnyíltak a határok,
a gyártósorokat keletre fújta a szél.
A sárkány csak mosolyog és hízik.
Drága lett a kenyér, a tej.
A disznókat meg elvitte
az ágazatracionalizálás.
A nyolc óra munka fájó emlék
csupán: vagy tizennégy vagy
SEMMI
Húzunk lapot 19-re?
Viszont van
INTERNET
és
MOBIL
akár
HITEL-re is.
A FACEBOOK-on tartjuk a kapcsolatot.
Esetleg Skype-on.
Amíg ki nem kötik azt is.
Bezártak a gyárak,
kolduljuk a like-okat.
A válások megritkultak,
nincs annyi házasság.
De én nősülni fogok!
Egyszer, ha összejön rá
VALAMI
(ANYAGI)
De most a nyár jön.
Jó kis meleg.
Azt hiszem,
kiugrok Londonba
MOSOGATNI
Csak egy kicsit.
Aztán hazajövök.
HAZA

(Egy világ omlott össze
bennem, amikor megtudtam,
hogy Vilutyte nem férfi
focista, hanem
NŐI KOSARAS)


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS