Kitűnő előadásokat nagyszerű moderátorokkal és előadókkal hallhattak a résztvevők Budapesten a Világgazdaság gazdasági napilap idénynyitó, „2016: ez már tartós növekedés?” címet viselő konferenciáján.
A világgazdaságban öt bizonytalansági tényezőt látni, amelyek felboríthatnak miden üzleti tervet – kezdte előadását DSc Inotai András, az MTA Világgazdasági Intézet kutatóprofesszora.
Az első ilyen tényezőt a világgazdasági növekedés lassulása jelenti. „Kérdés, mi húzza a jelenlegi növekedést, mert úgy néz ki, hogy a feltörekvő gazdaságok kipukkadtak, amelyek 2008 után még jelentős hatást gyakoroltak a globális élénkülésre” – mondta. Kínával kapcsolatban kiemelte: lassult ugyan a növekedése, de kialakult egy új, 140 milliós középosztály.
Szerinte döntő kérdés lesz, hogy a digitális forradalom miként hat majd a munkaerőpiacra. Van olyan számítás, amely szerint, ha a digitális forradalom teljes erővel kibontakozik, akkor a mai munkaerő 20 százalékával ugyanazt a jövedelmet lehet előállítani, mint jelenleg.
A globális pénzügyek alakulása mellett a tartósan alacsony olajárak is bizonytalansági tényezőt jelentenek a világgazdaság számára. Ennek egyik negatív hatása az alternatív energiahordozók terén való fejlesztéseket érintheti, ugyanis 30 dolláros olajár mellett csak nagy állami támogatással lehet fenntartani ebben a szektorban a fejlődést.
A világgazdaság számára az is bizonytalansági tényező, hogy az EU-nak egyszerre több kihívással (Grexit, Brexit, közel-keleti helyzet okozta migrációs kihívás, transzatlanti megállapodás tárgyalása, Oroszországgal való viszony) kell megküzdenie. A professzor szerint most már nincs középső út, vagy az integráció mélyítése, vagy szétesés következik az EU-ban. Az utóbbi szcenárió esetében azonban szerinte az EU kemény magja, az alapító tagállamok alkotta unió megmaradna.
Az ex gazdasági miniszterek részvételével megrendezett panel beszélgetésen Kupa Mihály, az Antall kormány pénzügyminisztere annak a véleményének adott hangot, hogy az EU források nélkül a magyar gazdaság csak egy százalék körüli bővülésre képes. A magyar növekedés azért lehetne tartós – de nem lesz az – mert tíz-húsz éve arra bazírozunk, hogy alulértékeljük a munkaerőnket. A szlovákok, lengyelek magasabb bért fizetnek, és már jönnek ránk a románok és a horvátok is. Ezáltal az állam és a tőkés a befektetet pénzéért magasabb profithoz jut.
DSc Bod Péter Ákos, az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere elmondta, hogy az elmúlt tíz évben évi 1-1.5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ami az uniós átlaggal egyenlő.
„Jó évben verjük őket, rossz évben nem”. Ha lemennek az olajárak, akkor frissen szerzett barátaink egy része nagy bajba kerülhet.
Chikán Attila akadémikus, az első Orbán kormány gazdasági minisztere szerint kevéssé van benne a magyar kultúrában a kapitalizmusra való fogékonyság. A magyar termelékenység az európai átlag fele. Ez nem azért van, mert rosszul dolgozunk, hanem azért, mert az intézményi struktúra nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a modern piacgazdaság megkövetel.
Csillag István, a Medgyessy-kormány leváltott gazdasági és közlekedési minisztere elmondta, hogy 2004-ben még 4,9 százalékkal nőtt a GDP, ez pedig jóval több, mint a 2014-es 3.7 százalék. Tíz évvel ezelőtt még 7 százalékos kiadási többletből 5 százalékos növekedés volt, és ha most a 8 százalékos kiadási többletből 3,7 százalék a növekedés, akkor tartós és folyamatos csúszásról beszélhetünk húzta alá.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a kormány a következő években 2-3 százalék közötti GDP növekedést tervez. Hozzátette: „mindenképpen az európai átlag feletti növekedést szeretnénk elérni.”
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese elmondta, hogy a tavalyi első tíz hónap export eredményei kedvezőek. A kivitel 7 százalékkal nőtt 2014 azonos időszakához képest.” A híresztelések ellenére a keleti nyitás jól működik – tette hozzá.
Oszkó Péter, a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere, az OXOLabs alapító igazgatója szerint ha az elmúlt öt évből kivonjuk az uniós források lehívásának hatását, akkor semmit nem növekedett a magyar gazdaság.
Hozzászólások