Én, Petrozsényi Nagy Pál (önéletrajzi dokumentumregény) – 108.

Nagymama halála

 

Ugyanabban az időben, amikor én a Móra Ferenc iskola szüleivel és igazgatójával birkóztam, túl a határon, Erdély szívében najma is tusázott. Én az emberekkel, ő a halállal. Miben halt meg, volt-e valaki mellette, nem tudom. Igazából nem is igen kavart fel az esemény. Már vártam, 96 (?) éves volt, és a magam drámája is annyira lefoglalt, hogy el sem mentem a temetésre. Ebbe alighanem a gyermekkoromban átélt számtalan lelki sérelem is belejátszhatott, mert még csak lelkiismeretfurdalást sem éreztem miatta.

Egy évvel később, 1977 februárjában a következő levelet kaptam.

—————————–

A levél törölve, személyiségi okokra hivatkozva.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(folytatjuk)

 

Legyen Ön az első hozzászóló!

Szóljon hozzá!

Az Ön e-mail címe nem kerül nyilvánosságra.


*


This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.