Gyönyörű álmom volt
azon az éjjelen, mikor
a harangok hallgatnak,
az álomban béke volt
zöld mező és madarak
daloltak, nem volt más,
csak béke és szeretet.
A mézeskalács-házban
ébredtem, hol nemzedékek
éltek háborítatlan, s csak
lassan tudatosodott bennem,
mikor a megszokott nappali
zajok már elértek hozzám,
hogy ez itt az én nagyvárosi
csendem, borús a bánatos
ég is felettem, de az álomban
megélt béke és szeretet
itt lakik az én lelkemben.
Hozzászólások