Az erdőpusztítás másik területe a fahamu- és hamuzsír-felhasználás volt. Néhány évezreddel ezelőtt – valószínűleg a Nílus völgyében – fahamut homokkal összeolvasztva üveget készítettek. Amikor aztán ablaküvegezéshez is használták, ugrásszerűen megnőtt az üveggyártás, és ezzel együtt az erdőirtás is. A gyártás lassítására Franciaországban 1700-ban ablakadót vezettek be. Elképzelhető a fahabzsolás mértéke, ha a következő számokat ismerjük: 3 kg fahamu készítéséhez 1000 kg bükkfa, 2000 kg tölgyfa vagy 4000 kg nyárfa kellett.
A hamuzsír a textiliparnak is fontos alapanyaga volt, a lenvászon kikészítéséhez használták. Mikor a gyapot kiszorította a lenvásznat és a selymet, óriási mennyiségű hamuzsír kellett a fehérítéshez, mosáshoz és a közbenső kezeléshez. Európából már nem volt fedezhető a nagy mennyiségű fa, így hát megindult Afrika és Amerika erdeinek a „fogyasztása”.
A harkányi fürdő csarnok akácfa főtartói. Wittmann Gyula munkája.
A kátrány a hajógyártás fontos anyaga volt. 1700-ig Svédország és Oroszország volt a legnagyobb szállító, utána Észak-Amerika vette át a szerepet. A fapusztítás mértékére jellemző egy korabeli leírás: 1t kátrányhoz 15 db nagy fát kellett feldolgozni.
Az erdőpusztítás megállítására egyetlen megoldás lehetett: el az erdőtől, amely az ipar zabolátlan fejlődéséhez már nem nyújthatott elegendő nyersanyagot teljes kipusztulása nélkül.
1784-ben N. Leblanc-nak sikerült kősó, kőszén, mész és kénsav szintézisével szódát készítenie. Ezzel az erdők tehermentesültek. Leblanc eljárását később Solvay tökéletesítette. Leblanc, az erdők megmentője egy szegényházban lett öngyilkos. Ne felejtsük el a nevét!
Sok próbálkozás után végül a fa lett a legjelentősebb alapanyaga a papírnak: a fából papír lett.
Az emberiség fantáziája kimeríthetetlen, és egyre nagyszerűbb találmányai vannak, a fával kapcsolatban is. De vannak olyanok is, amelyek miatt szégyenkeznünk kell és biztos, hogy az erdőben élő fa is szomorúan venné tudomásul, hogy egyszer keresztfa, karó, vagy puskapor lesz belőle. A klasszikus robbanószerek közül a puskaport és a nitrocellulózt említjük. Tompítsuk azonban rögtön az előbbieket. A nitrocellulózból kámfor segítségével készült a celluloid, melyből számtalan használati cikket gyártottak, s amelyek közül a legjelentősebb ifjúságunk nagy élménye, a film megjelenése volt.
Érdekességek a soproni fakutatásokból
Szent József kupola az egyetem kertjében
A Nyugat-Magyarországi Egyetemen, Sopronban a Faipari Mérnöki Kar megalapítása óta komoly kutatómunkát végez.
Különösen előnyös, hogy a testvér kar, az Erdőmérnöki Kar erdészeti kutatásaihoz kapcsolódhat. Sopronban van hazánk egyetlen Fakutató Intézete és Faipari Minőségellenőrző Intézete is.
A hazai fakutatók feladatai sokrétűek és érdekesek. Mindenekelőtt az erdők gazdag, de főként lombos fafaj összetétele játszik nagy szerepet munkájukban. Számos kutatómunka irányul egyes eddig kevésbé használt fafajok szerkezetének, viselkedésének megismerésére. Fontos törekvés a takarékos fafeldolgozási technológiák kialakítása. A fával dolgozó ember az erdő csodálatos ajándékát veszi a kezébe, hogy megmunkálja, hogy alkosson belőle. A fa rendkívül heterogén matéria, de aki igazán ismeri, az minden részét, részecskéjét becsülni tudja, és előre megálmodja, hogy mi készülhet belőle. Néhány érdekes szerkezetet, munkát gyűjtöttünk csokorba.
Horváth Miklós által tervezett és készített négy oktávos akácfa marimba
A büszke, szép faszerkezetek közé tartozik a harkányi fürdő csarnoka, ahol a 37,5 m-es fesztávolságot akácfából készült rétegelt, ragasztott főtartókkal hidalták át. Az akácfa ragasztása addig nem volt megoldott. A kutatások alapján azonban a megfelelő nedvességtartalmú fát már jól lehetett ragasztani. A méretezés is a ragasztási szilárdság alapján történt.
Különösen kedves számunkra az egyetem soproni kampuszában fiatal oktatóink által tervezett és épített kísérleti kupola. A Divós Ferenc által vezetett csoport szellemesen méretezett csomópontokkal 65 m2-t fedett le mindössze 0,7 m3 szibériai fenyőből. Hat éve áll, a hallgatók kedvenc találkozási helye, amelyet Szent Józsefről, az ácsról, a fával dolgozók védőszentjéről nevezték el.
A Szent József kupolának kiváló az akusztikája. Nem egyszer hozzák ide hallgatóink az akácfából épített marimbát, amely a xilofon mélyhangú változata. A vájt fülűek tudják, hogy a marimbát, xilofont rózsafából, paliszanderből készítik kiváló akusztikai tulajdonságaik miatt. Az itthoni akácfa megfelelő válogatás után, nem különben nagyszerű alapanyaga lett a marimbának.
Hozzászólások