Hargittai Balázs és Hargittai István könyve öt híres tudósról szól, akik hasonló pályát futottak be a huszadik század rögös körülményei között. Zsidó-magyarok lévén az Egyesült Államokba kellett emigrálniuk. Kiváló tudósként a modern fizika és számítástudomány vezető kutatói voltak. A demokrácia és az emberi szabadság híveként fontos szerepet vállaltak az ezekért az eszmékért folyó globális küzdelemben. A kötet öt tudós írásaiból vett idézeteken keresztül mutatja be nézeteiket, érzéseiket és bölcsességüket, amihez a szerzők megjegyzéseket is fűznek. Mindezek együtt magával ragadó, emlékezetes és időnként provokatív olvasmányt nyújtanak.
A könyv ajánlását két recenzióval kezdem:
„Nagyon ajánlom a Hargittaiak könyvét. Gondolatébresztő olvasmány az öt magyar születésű (képzeletbeli marslakónak nevezett) tudós gondolatairól és nézeteiről. Mindannyiuknak fontos szerepe volt életünk alapvető megváltozásában, kezdve az atomenergia hasznosításától (és az atombombával való együttélés kényszerűségétől) a komputer korszakának megjelenéséig.” (Oláh György, kémiai Nobel-díjas)
„Akit csak érdekel, hogyan alakította át bolygónkat a tudomány a huszadik század közepén, képtelen lesz letenni ezt a könyvet. A transzformációt az öt magyar „marslakó” vezette Amerikában. Mindannyian géniuszok voltak, de egymástól sokban különböztek. Az idézeteken keresztül szinte halljuk az üzenetüket, és a szerzők megjegyzései segítenek az összefüggéseket is megérteni. Elgondolkoztató, hogy az elnyomás és az ellenséges körülmények mennyire nem tudták befolyásolni őket. Függetlenül attól, hogy mit gondolunk külön-külön róluk, és például Teller erős reakciókat vált ki, elámulunk a problémák polipszerű kezelésén, ahogy polipkarjaik átfogták a problémákat, amelyek az alapkutatástól az alkalmazásig, a politikától a védelemig, a bombakészítéstől a békeharcig terjedhettek, Igazi Hargittai remekmű a könyv, amely időben visszavisz bennünket egy tudományos hullámvasút-utazásra. Csatolják be biztonsági öveiket, és élvezzék az utazást.”(K.VijayRaghavan, FRS (London), a Biológiai Tudományok Nemzeti Központja (Bangalore) kiváló professzora és volt igazgatója).
A könyv előszavában így írnak a Hargittai professzorok: „Neumann János és négy másik zsidó-magyar-amerikai tudós mérföldkő jelentőségű felfedezésekkel gazdagították a tudományt. Hasonlóan fontos tevékenységgel segítették új hazájuk, az Egyesül Államok és a szabad világ védelmét a második világháborúban és a hidegháború idején. Neumannt tartják a modern számítógép atyjának. Kármán Tódor Teremtette meg az amerikai légierő tudományos alapjait. Szilárd Leó kezdeményezte a nukleáris fegyverek kifejlesztését: Wigner Jenő volt a világ első nukleáris mérnöke. Teller Edét a hidrogénbomba atyjaként emlegetik.”
A következőkben a „marslakók” bölcsességeiből idézek a Hargittai professzorok magyarázatával:
Neumann János
1955-ben Neumann emlékeztetett: „ Gyakran azt mondják, a gazdaságtudományt nem lehet szigorú tudományos elemzésnek alávetni, mert nem alkalmas kísérletezésre” hozzátette azonban, hogy az úttörően sikeres csillagászat sem alkalmas kísérletezésre, amiből következik, hogy „ a kísérlet nem abszolút szükségszerűség”.
Kármán Tódor
„Pénzt spórolhatunk meg, ha minden üzleti részletet magunk intézünk, de közben egész vállalkozásunk tönkremehet” Kármán itt Hugo Junkers ( 1859- 1935) német repülőgép-tervezőre utalt, de megjegyzése általános érvényű.
Szilárd Leó
Szilárd azt javasolta, hogy „A megválasztott kormány mellett legyen egy „árnyék kormány” is, amelynek a feladata a működő kormány bírálata lenne.” A bírálatban résztvevők azonban nem kerülhetnek hatalomra a következő alkalommal, csak felügyelhetnék a következő választásokat. Ezzel azt akarta elkerülni, hogy a bírálók önző érdekből bíráljanak.
Wigner Jenő
„A világ nagyon bonyolult, és nyilvánvaló, hogy az emberi elme nem értheti meg teljesen. Pesszimizmus és optimizmus egyaránt jellemzi ezt a megállapítást. Az utolsó szóig meglehetősen nyomasztó, de a vége reményt kelt.”
Teller Ede
„Nem tudom, mit jelent a tehetség… A tehetségnek egyetlen megjelenését ismerem, ami valamilyen tárgy iránti szenvedélyes érdeklődés.”
A könyvet mindenkinek többszöri elolvasásra ajánlom.
Hozzászólások