Leheletnyi lábnyom, libbenő a nyár,
pipacsmezőn lépdel, alig hallani,
tűznek vörösében tombol a határ,
buja réten égnek sóhajtásai.
Rubinszín tájain illatát szórja,
árva asszonylelkem remeg legbelül,
virágzó völgyeit dús dallammá fonja,
rőt melódiája égig felrepül.
Karmazsin köntöse omlik vállamon,
tűzben izzó lelke átjár, reszketek,
égő szívverését most is hordozom.
Parázsló homlokán bongyor fellegek,
karmazsin zsebében ring a messzeség,
bíbor nevetése gördül szerteszét.
Hozzászólások