Szer-etet szerel-mese • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Szer-etet szerel-mese

ijedten vacog bennem
a szebb és a még lehet
leírhatom, hogy élek
és azt is, hogy még ragyog
ma tehetek még érted
tán holnap már nem vagyok
kimondanám, hogy szívem
vagy azt a szót, hogy lélek
de megáll bennem a költő
azt veszem észre, féllek
nem számít, ki nevet ki
csak azt tudom, te értesz
benned is így dörömböl
és  remeg rég a vétek
milyen szép voltál mindig
még most is látszik rajtad
simogatásom nyoma
arcod bársonya lett  ma
kedves voltál és édes
mint gyermeknek a méz
és felnőttnek a vágya
hogy ma is lesz elég
idő a szeretésre
hogy átöleljelek
érezzelek karomban
hogy dobog a szíved
igent illatoz rózsa
körbeállnak a fák
elrejtenek a bokrok
szomszéd se láthat ránk
egymásnak örülhetünk
érted? örüllek téged
ez a boldogság vége
fáradtan elnyújtózunk
kettesben most a fűn
minden mirajtunk örül
felettébb gyönyörűn

2016-09-04


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS